Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euró jegyzése ma délelőtt a tegnap esti 251,70/90 forintos szintről 253,90 forintig erősödött. A hirtelen bekövetkezett zuhanást több kedvezőtlen hír együttesen váltotta ki. Brazíliában 14 hónap után először keletkezett hiány a fizetési mérlegben, ami különösen azért volt meglepő, mert a piac többletre számított. A kiábrándító adat meredek lejtőre küldte a feltörekvő piacok egyik szereplőjeként számon tartott brazil fizetőeszköz, a reál árfolyamát. Ezt követően az ugyancsak e piacokhoz tartozó izlandi fizetőeszköz roggyant meg, miután a Fitch nemzetközi hitelminősítő lerontotta a szigetország minősítését. Mint Kolba Miklós, az ING kereskedője elmondta: tovább rontotta a piaci helyzetet, hogy az egyik lengyel jegybankár jelezte, szerinte túl alacsony az infláció, ez ellen tenni kellene valamit. Ez a lengyel deviza jegyzésének nem tett jót, az elmúlt napokban az euróval szemben közel 4 éves csúcson - 3,75-ös szinten - jegyzett zloty eladósorba került a piacokon, így a kurzus 3,8160-ig szaladt. Szintén negatív hatással volt a feltörekvő piaci devizákra, hogy japán bankházak arra figyelmeztették a befektetőket, hogy ne vásároljanak új-zélandi eszközöket, mivel az ország fundamentálisan rossz gazdasági mutatói miatt várhatóan csökkenni fog az új-zélandi pénzügyi termékek iránti kereslet.
A kedvezőtlen hírek nyomán a feltörekvő piacokra specializálódó befektetési alapok csökkentették kitettségüket, így szinte az összes érintett deviza - köztük az utóbbi napokban stabil forint is - jelentősen gyengült. Szakértők megjegyezték, ha az említett negatív eseményekre külön-külön került volna sor, akkor nem lett volna ilyen mértékű a forintgyengülés. (Valamennyi érintett ország egyébként a kamatprémium miatt vonzó a befektetők számára. A szóban forgó államokban magas a fizetési mérleg hiánya, s ezt finanszírozandó magas kamattal csábítják a tőkét.)
A forint kapcsán Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője megjegyezte, a magyar deviza érzékenyen reagált az eseményekre, ami tulajdonképpen érthető a magyar gazdaság egyensúlyi bizonytalanságai (magas deficitek) miatt. Ez is szerepet játszott abban, hogy miközben a régiós az utóbbi napokban csúcsokat döntögettek, a forint nem igazán mozdult el. A forint azért nem egy lábon áll, vagyis nem kizárólag a külföldi befektetőktől függ, több dolog is támaszt adhat az árfolyamnak - mondta a szakértő, hozzűfűzve: ilyenek például a devizahitelek, mivel e kölcsönök alapját képező devizákat a bankközin váltják forintra a pénzintézetek. A piacon rengeteg ilyen tranzakció van, a kereskedelmi bankoknál ugyanis még mindig a devizás termékek a legnépszerűbbek.
Kora délután egyébként némiképp stabilizálódott a piac, az eurókurzus 253,00/30 forintra gyengült. Kolba szerint bár egyszeri hatásnak tűnik a mai zuhanás, egyelőre nem lehet hátradőlni, kérdés ugyanis, hogy a lassacskán ébredező amerikai befektetők miként reagálnak a fejleményekre. Elképzelhető, hogy beállnak a sorba, s ők is eladnak az említett devizákból, ez pedig további gyengülést eredményezhet. Ugyanakkor kedvezőtlen szcenárió esetén sem valószínű, hogy a forint/euró árfolyam 254-es szint kerülne - tette hozzá Kolba. Ellenkező esetben, a euró jegyzése - akár még a héten - visszagyengülhet a korábbi 251-252 forintos szintre.
Lányi úgy véli, hogy a szóban forgó országok, illetve azok devizái a kamatkülönbözet miatt rövid távon képesek lesznek a korrekcióra, bár hosszabb távon elképzelhető, hogy tőkekivonással kell számolni ezeken a piacokon. Ennek hátterében az áll, hogy az Egyesült Államokban is emelkedik a kamatszint, Európában is hasonló lépések várhatóak, nem beszélve arról, hogy egyre inkább olyan hírek érkeznek Japánból, hogy a szigetország szakít az eddigi laza monetáris politikával, ez pedig kamatemelést vetít előre. Az növekvő kamatok miatt a feltörekvő piacokba vetett bizalom gyengülhet, ez pedig meglátszódhat az adott ország devizájának árfolyamán, jelesül gyengülésre lehet számítani.
Növeli a bizonytalanságokat, hogy több országban - így Magyarországon - is az idén lesznek a választások. Lányi ennek kapcsán megjegyezte: a piac mindenképpen azt várja, hogy az új kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy lejjebb faragja az államháztartási hiányt, ugyanakkor nem tudni, hogy milyen konkrét intézkedések várhatóak, a pártok ugyanis nem ismertették terveiket. Mindazonáltal ha a választások után a kormány elhiteti a piacokkal, hogy átfogó reformra készül, akkor az euró jegyzése 250 forint alá kerülhet, s csökkenhetne az alapkamat - ebben az esetben ugyanis nem lenne szükség - az alacsony inflációból adódó - 4 százalék körüli reálkamatszintre. Akkor viszont semmi jóra nem lehet számítani, ha az új kormány nem teszi meg szükséges lépéseket - figyelmeztetett Lányi Bence. Mint mondta amellett, hogy a Standar&Poor's és a Moody's is várhatóan leminősítené Magyarországot, a piac is jelezné, hogy nem ezt várta, ami az állampapírok hozamának emelkedését és a forint jelentős gyengülését eredményezhetné, így akár 260 forintra drágulhatna az euró.
