Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország tavaly átmenetileg megtiltotta ezeknek a gabonafajtáknak a felhasználását és forgalmazását, az újabb tudományos eredmények pedig alapot adhatnak a moratórium fenntartására – derült ki. A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban - a kísérleti kibocsátások kivételével - közösségi szinten történik. A tagállamok kizárólag abban az esetben tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent.
Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását. A GMO-k forgalmazásáról rendelkező uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az úgynevezett Pannon-ökorégióban, nem végezték el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot.
A további kutatásokra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. A vizsgálatokra 2005-ben mintegy 10 millió forintot, 2006-ban pedig 7,5 millió forintot különített el a zöldtárca. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek. A mérgező anyag ráadásul nehezen bomlik el a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az EU-ba való belépés előtt nem voltak hatásvizsgálatok – mondta lapunknak Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyezési vezetője. A szakember emlékeztetett arra, hogy előtte három éven keresztül voltak ilyenek, illetve kockázati elemzések. Hozzátette, hogy a tavaly januárban bevezetett védzáradékot a Növényvédelmi Kutatóintézet eredményei alapján vezette be a kormány, az akkori magyar érvelést azonban az EU élelmiszerbiztonsági hivatala nem találta elfogadhatónak. Most pedig a zöldtárcánál arra hivatkoztak, hogy azok a vizsgálatok nem voltak meghatározók, a mostaniak azonban igen, mivel új információt tartalmaznak. Czepó szerint ez sem igaz, hiszen a két vizsgálati eredmény között nincs lényegi eltérés. Míg az első szerint a Bt kukorica 1500-2000- szeres Bt fehérje többletet (toxint) tartalmaz a hagyományos, Bt. tartalmú permeteszőszerhez képest, az újabb vizsgálat száraz időben 2000-szeres, nedvesben 3000-szeres többletet. A Monsanto saját vizsgálatai szerint ugyanakkor a többlet 20 alatt van, maximum 12- szeres hektárra vetítve, mint a permeteszőszerrel kijuttatott esetében. Ráadásul sem EU-ban sem másütt a világon nem merültek fel aggályok ennek kapcsán, illetve nem befolyásolta a különböző szármardványok lebomlását a Bt fehérje jelenléte – hívta fel a figyelmet Czepó Mihály.
