Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjújában elmondta: újévi beszéde elsősorban a választóknak szólt, nem a pártoknak, hiszen "a pártok kampánya ősz óta tart, s a gépezeten keveset tudnak változtatni".
A kishitűség ellen
Az elnök szerint a kampány hangvétele a választóktól függ, hiszen a pártok az ő feltételezett reakcióikra építették fel a módszereket, tehát lehet befolyásolni a kampányt. Ha például a polgárok nem vevők a gyalázkodásra, hanem pontos elszámolást és hihető programot követelnek, az hatással lesz a politikára - ha nem most, akkor legközelebb. "Nekem hosszú távú céljai vannak: a négy év múlva esedékes választások is elnöki megbízatásom idejére esnek, és addigra talán közelebb jutunk a kívánt állapothoz" - tett hozzá Sólyom László.
A tapló szavazó mítosza hamis
A köztársasági elnök kifejtette: nem ért egyet azzal a közkeletű véleménnyel, hogy a választást a műveletlen, véleménnyel nem rendelkező médiafogyasztók fogják eldönteni. Bár szerinte vannak példák, amelyek azt mutatják, hogy a rágalmazás és gyalázkodás megteszi hatását, ez még nem indokolja, hogy ennek így kell maradnia. "Ha egyre többen nem ütik össze ütemesen a tenyerüket, amikor felhangzik a jól ismert sláger", akkor ez talán idővel megváltozhat.
Azonnali intézkedések kellenek - a választások után
A köztársasági elnök a választások időpontjának kitűzése kapcsán elmondta: az ország helyzete azt követeli meg, hogy mihamarabb álljon fel a következő kormány, és hozza meg az elkerülhetetlen gazdasági, főként az államháztartást érintő intézkedéseket. "Az a tény, hogy az Európai Unió szeptemberig adott haladékot az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciaprogram újrafogalmazására, csak erősítette az elhatározásomat" - mondta Sólyom, aki hozzátette: ugyanakkor a választások utáni első lépéseknek már világossá kell tenniük mindenki számára, hogy milyen útra lép Magyarország. A köztársasági elnök - különböző iskolákhoz tartozó - közgazdászokkal történő megbeszélései után arra a következtetésre jutott, hogy a választásokra mind az unió, mind a hitelezők tekintettel vannak, "s elfogadják, hogy a választási kampány nem a gazdasági reformintézkedések időszaka".
Szakmai jelölés lesz
A köztársasági elnök a legfőbb ügyésszel szemben támasztott feltételeiről elmondta: olyan ember kell, aki kitűnően ismeri a büntető- és büntetőeljárási jogot, komoly ügyészi tapasztalata van, ellen tud állni a politikai nyomásnak, és kézben tudja tartani az ügyészség szinte katonai szervezetét. Sólyom arra számít, hogy a gondos mérlegelés után, szakmai szempontok alapján kiválasztott jelöltjét az Országgyűlés meg fogja választani.
A Paroubek-levél
Mint arról beszámoltunk, Csehországban komoly belpolitkai vitát váltott ki az, hogy Václav Klaus cseh államfő Sólyom László sajtótájékoztatója útján értesült először Jirí Paroubek cseh kormányfő leveléről, amelyben a magyarokat és a lengyeleket is megkövette a Benes-dekrétumok miatt. A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban elmondta: lépése tudatos volt, hiszen a kormány külpolitikájának képviseletén belül az elnöknek van lehetősége hangsúlyokat elhelyezni. Magyarország hivatalos álláspontja régóta ismert: a Benes-dekrétumok által alkalmazott kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, ám ez nem vethet gátat a Csehországhoz fűződő kapcsolatainknak. Az elnök fellépése ebbe a vonalba illeszkedik, azzal, hogy a Benes-kérdést a maga súlyával bevitte a cseh köztudatba.
Előtérben a háttér
Kédésre válaszolva, az újévi beszédről Sólyom László elmondta: komoly dolgot akart elmondani, amihez nem illett a szilveszter éjszaka. A zászló-ügyről szólva a köztársasági elnök kifejtette, hogy az elnök a magyar zászlót a nemzeti ünnepeinken és a hivatalos államfői aktusok - például diplomaták megbízólevelének fogadása - alkalmával használja. Az újévi beszéd nem volt ilyen, másrészt a dolgozószobájában a beköltözésekor sem volt zászló. Sólyom hozzátette: ha a zászló hiánya jóakaratú embereket bántott, azt sajnálja, de nem hiszi, hogy a haza iránti elkötelezettségét bárki előtt bizonygatnia kellene. Tanulságként számára az szolgál, hogy ha újításba kezd, számos érzékenységet kell figyelembe vennie, illetve az is tanulságos volt, ahogy a sajtó végigkövette a hír útját. "A beszéddel kapcsolatos reakciók összessége mindenesetre megerősített abban, hogy a beszéd mondanivalója fontosabb volt, mint a külsőségek" - mondta Sólyom László.
Sólyom államfőként járt a Zengőn
Az interjú hátralévő részében a köztársasági elnök válaszolt a hanukával és a Szent István napi misével kapcsolatos magatartását firtató újságírói kérdésekre. Az interjú végén kitért a Zengő-ügyre is: "Sokakban félreértést keltett, hogy tavaly a Zengőt úgymond magánemberként másztam volna meg. Én ezt soha nem állítottam: államfőként voltam ott, csak nem óhajtottam nyilatkozni. Egyébként április 29-én - hasonló körülmények között - az idei Zengő-ünnepre is el fogok menni" - zárta a beszélgetést a köztársasági elnök.
