A Magyar Nemzeti Bank szerint továbbra is egyensúlyi kockázat van, ez pedig szűkíti a monetáris politika mozgásterét - derült ki a monetáris tanács mai ülése után tartott sajtótájékoztatón. Legnagyobb bizonytalanságot az idei áfacsökkentés mellett a választások jelentik, illetve az, hogy egyelőre semmi konkrétumot nem lehet tudni a várakozások szerint az új kormány hatalomra lépése után esetleg bekövetkező költségvetési konszolidációról.
A monetáris tanácsban kétféle szcenárió alakult ki. Az egyik csoport szerint a világgazdaságban látható feszültség sokkszerűen fog feloldódni, ami az esetleges kamatemelést valószínűsíti. Ugyanakkor vannak, akik szerint a történelmi mélyponton lévő kockázati felárral kapcsolatos elvárások tovább mérséklődni fognak, ez esetben pedig kamatcsökkentésre lehetne számítani. A jegybankárok jelezték, mindkét verzió esetén szükség van az egyensúly helyreállítására.
Az euró bevezetéséről szóló jogszabály megalkotásáról szóló sajtóértesülések kapcsán Járai Zsigmond elmondta, a szimpla törvény helyett egy magasabb szintű szabályozásra lenne szükség. Példaként említette, hogy az adott évre vonatkozó költségvetést csak akkor léphetne érvénybe, ha büdzsé tervezetére egy független szakértői testület (például az ÁSZ) is az áldását adja. További biztosíték lehetne, hogy a költségvetést nem lehetne növekvő államadósság mellett elfogadni - tette hozzá a jegybankelnök.
