BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hogyan dolgozunk január 1-től? - változások, új szabályok

A január 1-ével megváltozó munkaügyi szabályozást és az ekkor induló foglalkoztatáspolitikai programokat foglaltuk össze.

2005. december 31. szombat, 07:39

A január 1-ével megváltozó munkaügyi szabályozás és az ekkor induló foglalkoztatáspolitikai programok célja többek között a fekete foglalkoztatás visszaszorítása, a foglalkoztatás bővítése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzés erősítése, a hátrányos helyzetben lévőknek való segítségnyújtás, valamint a munkavállalók védelmének garantálása.

 

Minimálbér

Január 1-től a minimálbér 62500 forintra nő; a szociális partnerek hosszútávú megegyezést kötöttek, így a 2007-es és 2008-as minimálbért – 65500 és 69000 forint – is megállapították. A középfokú végzettségűeknek járó magasabb minimálbér csak július 1-től lesz érvényben, a két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkezők a minimálbér 105, míg a nagyobb gyakorlattal rendelkezők 110 százalékát kapják.

Teljesítmény-korrekció

Hogy ne tudjanak a munkáltatók visszaélni a teljesítménybérekkel, a Munka Törvénykönyve bevezeti a teljesítmény-korrekció intézményét. Ezt akkor kell alkalmazni, ha a munkahelyen az átlagos teljesítményszázalék nem éri el a – munkáltató által megállapított – száz százalékot, vagy ha a dolgozók fele ez alatt teljesít. Ez a probléma leginkább a könnyűiparban jelentkezett, ugyanis miután a minimálbér 2001-ben drasztikusan megemelkedett, a munkáltatók a költségek csökkentése érdekében visszaéltek az addig egyébként jól működő teljesítményrendszerrel – mondta a Napi Gazdaságnak korábban Grószmann Tibor, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettese.

Munkaerő-kölcsönzés

A Munka Törvénykönyve garanciákat vezetett be annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak visszaélni a munkaerő-kölcsönzéssel. A törvény megtiltja a kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél volt alkalmazásban. Ez volt a legtöbb visszaélésre alkalmat adó kiskapu; rendszeresen előfordult ugyanis, hogy a munkaszerződés megszűnte után a munkáltató kisebb bérért vette kölcsön ugyanazt a dolgozót. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet szolgálja az a szabály, hogy a kölcsönzött dolgozó hat hónap folyamatos munka után ugyanolyan bérre jogosult, mint ugyanazt a munkakört betöltő rendes munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott.

Dolgozhatnak a kismamák

A kismamák a GYES mellett akár napi nyolc órás munkát is vállalhatnak január 1-től, munkajogi védettségük a GYES igénybevételének idején végig fennmarad.

Munkaügyi ellenőrzés

Év elejétől a munkaügyi bírságok szigorodnak, és mértékük a jogszabály-sértés súlyosságának függvénye lesz. Eddig a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény nem tett különbséget a jogszabály-sértések között; ugyanakkora bírságot kapott az a munkáltató, aki véletlenül kihagyott a munkaszerződésből egy-két dolgot, és az, aki például munkaszerződés nélkül foglalkoztatott. A bírságok eddig 50 ezertől 6 millió forintig terjedtek, mostantól a minimum 30 ezerre csökken, de a súlyosabb vétségeket többszörösen elkövetőknek 20 millió forintos bírságot is kiszabhatnak a munkaügyi felügyelők.

Állami támogatás

Az Államháztartásról szóló törvény módosításával jövőre már csak azok a vállalatok juthatnak állami támogatáshoz, melyek rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznek. Kivételnek számít, ha nem súlyos jogszabály sértésről van szó (egy-két rubrika üresen hagyása a szerződésben) és az is, ha a munkáltató minimális számú alkalmazottat színlelt szerződéssel foglalkoztat.

Járulékkedvezmény

Január elsejétől azok a kis- és középvállalatok, melyek tartós munkanélkülivel emelik létszámukat, mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól. A kedvezmény a minimálbér 130 százalékáig – 81250 forintos bruttó keresetig érvényes, és a munkáltatóknak biztosítaniuk kell az egy éves továbbfoglalkoztatást. A munkaügyi tárca szerint ez 300 ezer álláskeresőt és 900 ezer vállalkozást érinthet. Probléma adódhat azonban a munkanélküliek földrajzi megoszlásából – a budapesti cégek a kedvezmény miatt nem teszik át székhelyüket egy olyan területre, ahol magas a munkanélküliség, a munkavállalók pedig meglehetősen immobilak – mondta a Napi Gazdaságnak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Ezzel szemben a tárca bizakodik: legalább 30 ezres foglalkoztatás-bővülésre számít a lépés hatására, annak ellenére, hogy a rendelkezés elődjét, az 50 százalékos kedvezményt év végéig összesen 108 vállalat, 120 munkavállaló után vette igénybe – ami a prognózisokhoz képest arcot pirítóan kevésnek mondható.

Többen vehetik igénybe a prémium évek programot

Eddig a nyugdíj előtt 3 évvel lehetett igénybe venni, most már 5 évvel korábban is. A jogosultak közvetlenül a programba lépésük előtti illetményük 70 százalékát kaphatják a jelenlegi 60 helyett, és a program a közszféra mellett már a versenyszférában is alkalmazható.

Lépj egyet előre

A program keretein belül ingyenes képzésben vehet részt az, aki (nem) rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de szakképesítést szeretne kapni, aki érettségizett, de nincsen szakmája, vagy akinek elavult szakmája van. A kormány négy milliárd forinttal támogatja a programot: a teljes képzési költséget állja, és a minimálbér egyhavi összegének megfelelő támogatásban részesíti azokat, akik sikeresen végeznek.

Felnőttképzés támogatása

Január 1-től csak az az intézmény részesülhet normatív támogatásban, amelyik gondoskodik a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról. Ingyenessé válik az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetén a második is – de csak abban az esetben, ha garantált a munkalehetőségük. A regionális képző központok jövőre ingyenes képzést nyújtanak többek között a hátrányos helyzetben lévőknek, a munkaviszonyban állóknak, azoknak, akiknek az oktatás nélkül nem biztosítható a foglalkoztatásuk, vagy ha munkahelyük egy éven belül megszűnik.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása

Állami támogatást január 1-től csak az a cég kaphat, amelyik valóban rászoruló, megváltozott munkaképességűt alkalmaz. A támogatási rendszer három elemből áll: a munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenységet bértámogatással kompenzálja, a foglalkoztatás plusz költségeit állja, azok a közhasznú szervezetek pedig, melyek olyan embert foglalkoztatnak, akinek a munkaerőpiacon semmi esélye nem lenne, rehabilitációs költségtámogatást kapnak.

Bodolóczki Linda
Bodolóczki Linda

Ez is érdekelhet