Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sárközy Tamás szerint a központi közigazgatási reform lényege nem a munkahelyek leépítése, hanem a szervezeti-hatásköri átfedések megszüntetése, a racionalizált gazdasági működés kialakítása. Mivel ennek következménye lehet a létszámleépítés, a professzor két verziót dolgozott ki a problémára. Az enyhébb alapvariáció 20 százalékos, a második 30 százalékos csökkentéssel jár, ami nem jelent arányaiban ugyanennyi leépítendő embert
Koordinációs deficit
A minisztériumok létszámának csökkentésére szintén két módot dolgozott ki a professzor. Az egyik elképzelés szerint tíz minisztérium vezetője és a miniszterelnök tizenegy tagú kormányt képez. A kevésbé radikális változatban tizenkét minisztérium lenne a mostani tizennégy helyett. A professzor megszüntetné az összes tárca nélküli miniszter pozícióját, és leépítené a Miniszterelnöki Hivatal funkcióinak 50 százalékát, amelyet az osztrák modell alapján dolgozott ki.
Vissza kell állítani a minisztériumok tekintélyét
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy minisztériumi háttérintézményt ezentúl csak költségvetési szervként lehetne működtetni. A költségvetési szervekről szóló új törvény viszont differenciálná a költségvetési szerveket, amelyekből összesen négyfélét engednének. Ennek értelme, hogy a jövőben nem lesz szükség társaságba rejtett minisztériumi szervezetekre, és a törvény megtiltaná az apparátusnak, hogy elbújtassák az apparátusukat.
Tanácsadó cégek, ügyvédi irodák távozzatok!
Jelenleg ötven (!) darab országos hatáskörű szerv létezik, amit a professzor a felére csökkentene. A törvény megszüntetné a célszerűtlen kiszervezéseket is, így például kivételes esetben lehetne ügyvédi irodákat, tanácsadó szervezeteket felkérni államigazgatási feladatok ellátására. Fontos, hogy a minisztériumok ne foglalkozzanak hatósági teendőkkel, intézményirányítással és pénzosztogatással. Például sok területi hatáskört átvehetnének a kamarák.
Tárcasovinizmus
A jelenlegi minisztériumi működésben nagyon sok a feladati párhuzamosság, amely nem hatékony. Ilyen például a határon túli magyarok ügyével foglalkozó négy hivatal – NKÖM, Oktatási Minisztérium, Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, plusz a Határon Túli Magyarok Hivatala -, amely szétforgácsolja az erőforrásokat. A professzor azt javasolja: legyen egyetlen határon túli kormánystratégia, amelyet az összes minisztériumnak végre kell hajtania.
Stratégiai alapok
Új hivatalokra is szükség van, mivel újra ki kell jelölni a kormányzás stratégiai pontjait. Így például létre kell hozni a gazdaságfejlesztési tárcát, egy tagoltabb kabinetrendszert, stb. A professzor hozzátette: a magyar kormányzati rendszer a dél-európai fejlődés felé mozdult, aminek a munka színvonala látta kárát. „Én szeretném, ha az egyszerűbb, nyugodtabb és hatékonyabb skandináv modellhez közelítenénk” – mondta Sárközy Tamás.
