NAPI: Hogyan lehet politikailag értékelni Sólyom László eddigi tevékenységét ?
Török Gábor: Megítélésem szerint egy új elnöki szerepfelfogással állunk szemben. Koncepciója egy olyan erős, határozott elnöki működés, amelyben az államfő nem fél a politikai véleményektől, de ezt nem pártpolitikai megfontolásokból, hanem értékek mellett elkötelezetten teszi. Sólyom sem a pártpolitikai vitákban az egyik oldalon elkötelezett, sem a politikai megnyilatkozásoktól kínosan tartózkodó elődei mintáit nem akarja követni. Az államfő nagyon komolyan kívánja venni azokat a döntéseket, amelyek saját hatáskörébe tartoznak: feltehetően ezért tartotta fontosnak, hogy ilyen határozottan fogalmazzon a legfőbb ügyész jelölésével és a választások időpontjának meghatározásával kapcsolatban.
Gyulai Attila: Sólyom László nyilvánosság előtti megjelenéseivel ráerősít az országban jelenleg uralkodó pártellenes hangulatra. A köztársasági elnök úgy lép fel, mint aki képes és törekszik is a „rendetlenkedő” pártok megfegyelmezésére. Erre az első példa volt, amikor a miniszterelnökkel egyeztetett a gazdaság állapotáról, de ezt úgy kommentálta, hogy nem arra kíváncsi, amit a pártok kommunikálnak, hanem arra, ami a számok mögött van. Ezzel már akkor is azt érzékeltette, hogy a csak „kommunikálni” képes pártokat ő rá tudja szorítani arra, hogy ne politikai érdekeiknek megfelelően értelmezzék a gazdaság helyzetét. A választások időpontjával kapcsolatos államfői bejelentés feleslegesnek minősíthető, hiszen annak nincs információértéke, hogy Sólyom László már tudja, de senkinek nem mondja meg, mikor szavazhatunk 2006-ban. A felesleges kommunikációból pedig úgy lesz káros, Sólyom László imázsát és presztízsét is romboló kommunikáció, hogy ma már mindenki azt találgatja: Orbán Viktor tőle tudja-e, hogy 125 nap van még a választásokig.
NAPI: A köztársasági elnök hivatala azonnal cáfolta, hogy az elnök bárkivel megállapodott volna a választások időpontjában. Ezt feltehetőleg maga Orbán Viktor is tudja, hiszen -ha hinni lehet a köztársasági elnök szavának - Sólyom neki sem mondott mást november 2-án, mint Szili Katalinnak november 24-én. Ennek fényében mi lehetett a politikai célja Orbán Viktornak ezzel a kijelentéssel?
Gy.A.: A Fidesz már hetek óta építi az áprilisi időpontot a nyilvánosság előtt. Orbán Viktor korábban öt hónapot számolt a választásokig, ami akkor is áprilist jelentett, ahogyan a most bejelentett 125 nap is. Orbán Viktor azt sugallja, hogy erős politikusként elintézte, de legalábbis már tudja a pontos időpontot: „én vagyok az erős ember, aki elintézi, mikor legyenek a választások, rám kell szavazni”.
NAPI: Melyik pártnak jó, ha a részvétel alacsony lesz a választásokon?
T. G.: Biztosat ebben a kérdésben nem állíthatunk, de jelenleg úgy néz ki, hogy inkább a Fidesz koncepciójába illik bele a választói részvétel alacsonyan tartása, az éles viták kerülése és a saját szavazók mozgósítása.
GY.A.: A közvélemény-kutatások szerint az alacsonyabb részvétel a Fidesznek kedvezőbb, amely könnyebben mozgósítja biztos szavazóit, mint az MSZP. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy potenciális szavazók harmadáról ma még semmit sem tudunk, ami akár az utolsó napokban is változtathat a hónapokon keresztül alakuló trendeken.
NAPI: Mit lépnek a pártok az új politikai szereplő megjelenésére? Formálisan van-e esély arra, hogy valamilyen közös álláspontot alakítanak ki Sólyom fellépésének hatására, bármilyen tartalommal?
T.G.: Kizártnak tartom. A pártok az elnököt használni, felhasználni szeretnék saját céljaik érdekében, de nincs vele kapcsolatban (vagy vele szemben) közös érdekük.
GY.A.: A nagy pártok azért nem tudnak az államfőével ellentétes, például a képviseleti demokrácia mellett harcosan kiálló kommunikációt folytatni, mert ők maguk is azt a pártellenes populizmust képviselték eddig, amire Sólyom László is ráerősített.
NAPI: A köztársasági elnök úgy nyilatkozott: a parlamenti választásokhoz lehető legközelebbi időpontra fogja kiírni a helyhatósági választásokat. Törvényileg melyik a legkorábbi időpont? Mi ezzel a szándéka az elnöknek?
T.G.: Miután az alkotmány szerint az önkormányzati választást négyévente októberben kell tartani, az első lehetséges időpont október elseje. Ráadásul ebben az évben október első napja vasárnap, úgyhogy Sólyom nyilatkozata után akár már be is írhatjuk a naptárba ezt a dátumot. A szándék is világos: minél kevesebb idő telik el a két választás között, annál kevesebb energiát ölnek a pártok 2006-ban a kampányolásba.
GY.A.: A szabályozás szerint októberben kell megtartani az önkormányzati választásokat, arról azonban nem rendelkeznek a jogszabályok, hogy mennyi időnek kell eltelnie az országgyűlési és a helyhatósági választások között. Ha az államfő a nem hivatalos önkormányzati választási kampány idejét kívánja csökkenteni, akkor ezzel megint az a célja, hogy úgy jelenjen meg, mint aki változtatni tud a mai pártpolitikán.
NAPI: Független tud-e maradni Sólyom László a pártok befolyásolási törekvéseitől?
T. G.: Szerintem igen, de az jól látható, hogy sokan szeretnék az elnököt besorolni, megcímkézni. Az elnök nem pártpolitikus, de politikai kérdésekben lehet véleménye: a korábbi viták fényében nem meglepetés, hogy többeknek nehézséget okoz a pártpolitika és a politika megkülönböztetése.
Gy.A.: Ez nem kizárólag Sólyom Lászlótól függ, hanem attól is, hogy a pártok hogyan vonják be őt a politikai küzdelembe. Jelenleg mindkét oldal igyekszik közel állni, közel kerülni a népszerű államfőhöz: a Fidesz vitte be jelöltként az Országgyűlésbe, legutóbb pedig éppen Lendvai Ildikó védte meg őt Orbán Viktorral szemben. Sólyom megválasztása után hónapokig úgy tűnt: a Fidesz tudja jobban kihasználni azt a helyzetet, hogy az ország legfőbb közjogi méltósága elkötelezett a környezetvédelmi szempontok iránt, ez jól megfigyelhető volt abból, ahogyan az ellenzéki párt „zöld” ügyeket igyekezett bejuttatni a nyilvánosságba. Ennek az a haszna, hogy Sólyom László „csendestársként” ért egyet az ilyen típusú kezdeményezésekkel, és ugyan a véleményét nem kérte ki senki, tekintélyét felhasználják a pártok.
