Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Örvendetes, hogy a jóléti kiadások GDP-hez mért aránya az utóbbi években fokozatosan emelkedett. Ugyanakkor családtámogatási rendszert azonban újra kell gondolni. A családtámogatás nem pusztán pénzügyi kérdés - fogalmazott Darvas Ágnes, az ELTE docense.
Újraelosztás, de hogyan?
A hatékony családtámogatási rendszer kialakításánál a horizontális újraelosztás problémáját kell megoldani. Ezzel lehetne kiegyenlíteni a gyermekes és a gyermektelen háztartások közötti különbségeket. Emellett a vertikális újraelosztással gyermekszegénység csökkentését kell elérni. Ennek keretében a rosszabb helyzetben lévő családok támogatását kell előtérbe helyezni. A társadalomnak fel kell ismernie, hogy a gyermekekre pénzt kell fordítani, a "köznek be kell fektetnie" - hangsúlyozta a szakember.
Ez van
Az ellátás többféleképp biztosítható. Magyarországon a demogrant típusú támogatási rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy az érintettek mindenféle feltételek nélkül, előzetes hozzájárulás nélkül egységes összegű ellátást kapnak. Csak az életkort veszik figyelembe, 0-16 éves korig bármelyik gyermeknek jár. Emellett van a jövedelemtől függő ellátás, és az adórendszeren keresztüli - adókedvezményt kínáló - támogatás. A legtöbb országban a juttatás összege a gyermekek számától függően progresszíven emelkedik, vannak eltérő szabályozások. Fontos továbbá, hogy a gyermekek egészségi állapotát is figyelembe vegye a rendszer.
Nemzetközi példák
Darvas Ágnes három országot mutatott be, amelyek 1998 és 2003 között jelentősen módosították a családtámogatási rendszerüket. Ausztriában az univerzális családi pótlékot vezették be, ami a jóléti kiadásokat 31 százalékkal dobta meg. Spanyolország adókedvezmény alkalmazásával 150 százalékkal növelte az ilyen célú ráfordításait, míg Nagy-Britannia a kombinált rendszer, az univerzális családi pótlék és a jövedelemszinttől függő támogatás mellett döntött, ami ugyancsak jelentősen növelte az állami kiadásokat. A bővülés ellenére jóléti ráfordítás GDP-hez mért aránya igencsak eltérő. Ausztria a 3 százalékos értékkel az élmezőnybe tartozik, Nagy-Britannia a középmezőnyben foglal helyet 1,8 százalékkal, míg a spanyolok 0,5 százalékos kiadása nagyon alacsonynak tekinthető. A szóban forgó országokban megvalósított intézkedések nyomán a gyermekszegénység csökkent, Nagy-Britanniában 15, Spanyolországban 13, Ausztriában pedig 10 százalékra.
Piaci résztvevőket kellene bevonni
Gábos András, a Tárki szakértője ehhez azt tette hozzá, hogy a modern társadalmakban meg kell osztani a kockázatokat, ugyanis csak így tartható el az inaktívak tábora. Ez a tőke- és biztosítási piacok bevonását és az állami támogatást jelenti együttvéve. A szakértő rámutatott, hogy az alacsony termékenység miatt humántőke-veszteség keletkezik, nem beszélve az öregedő társadalom és a jövő generációk eladósodásáról. Az európai államokat vizsgálva színes a kép. Skandináviában jelentősek a jóléti kiadások és magas a termékenység, míg Nagy-Britanniában például viszonylag alacsony ráfordítás mellett ugyancsak magas a termékenység.
Közpénz kell, nem piac
Ferge Zsuzsa, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja előadásában szintén a köz felelősségét feszegette. A gyermekek támogatását közpénzből kell megoldani, piaci alapú biztosítási rendszer felállítása nem lehetséges. A professzor szerint a támogatások kalkulálásánál alapul vett segélyküszöb, a nyugdíjminimum rossz kiindulópont. Ferge Zsuzsa ezt annak kapcsán mondta, hogy a KSH adatai szerint családi támogatások összege jóval elmarad a létminimumtól, amelyről eddig ráadásul nem is folyt komolyabb társadalmi egyeztetés.
Kritika a kormánynak
A szakértő hozzátette: rossz az a kormányzati propaganda, amely szerint a családi pótlék duplájára emelkedik jövőre, ugyanis a más címen felvehető segélyek megszűnnek. Összességében alig változik a rendszer. Az átlagosnál rosszabb helyzetben lévő háztartásoknál nem lesz érzékelhető a változás, míg az átlagos vagy jobb jövedelmű családok az ideinél több juttatást kapnak. A felállított rendszer ugyanakkor nem teljesen elhibázott - mondta Ferge, jó kiindulópont arra, hogy a jövőben hatékony, a valamennyi gyermeket, köztük is elsősorban a rosszabb helyzetben lévők megfelelő támogatást kapjanak.
