Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavaly csatlakozó országok közül Magyarország kínálja a második legnagyobb kamatprémiumot – a listavezető Lengyelország, ám ott a magyarnál lényegesen magasabb bizonytalansági kockázattal kell számolniuk a befektetőknek. Felvetődhet a kérdés, hogy a magyar egyensúlyi kép javítása nem férne-e bele e magas kamatprémiumba, azaz a költségvetés kamatterheinek az alacsonyabb kamatszint révén való enyhítése javítaná-e annyira a vonzerőt, hogy ne kelljen tartani a befektetők elfordulásától. Főleg annak fényében, hogy jövőre – miután az áfamérséklésekkel feltehetően jelentősen csökken az infláció – számottevően tágulhat a reálkamat, az alapkamat csökkentését pedig egyelőre nem árazza a piac (éppenhogy kiárazódóban vannak a 25 bázispontos emelési várakozások). A költségvetés kamatterhei ilyen jellegű csökkentésének logikája egyébként hasonló egyes, az eurózónához korábban csatlakozó országokban követetthez. A magyar hozamszint csökkentésével azonban szakértők szerint feltehetően nem érhető el akkora költségvetési megtakarítás, mint például Portugália esetében.
A kamatszint csökkenése kétségtelenül enyhítené a finanszírozási terheket – vélekednek egyöntetűen a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az alapkamat pedig a hozamgörbe rövid oldalával van szorosabb összefüggésben, így a diszkontkincstárjegyek esetében lehetne fogni a kamatkiadásokon a vágással, azaz lehetne enyhíteni a finanszírozási igényen. Míg a legutóbbi kamatmeghatározó ülésen két lehetőség szerepelt a monetáris tanács (MT) előtt, mostanra ez a helyzet háromesélyessé vált – mondta lapunknak Bihari Péter tanácstag. A legutóbbi, tartással végződött ülés pénzpiaci megingás közepette történt, a tőzsde jelentősen esett, a forint jegyzése gyengült, és ami még fontosabb, nagymértékű hozamemelkedés következett be. Ezek közül mostanra a hozamok magas szintje maradt fenn, a pénzpiaci helyzet ma jobb, emellett az inflációs célok elérésére minden esély megvan a jelenlegi helyzetben.
A költségvetés kamatterheit azonban csak részben befolyásolja a kamatszint, jelentősebb hatást gyakorol a közép- és hosszú lejáratú hozamszint. E hozamok mértékét pedig a reálkamat mértéke mellett további szempontok is alakítják, közöttük az országkockázat és a infláció alakulása, valamint az elvárt kockázati prémium (ami jelenleg 300 bázispont). Az alapkamat csökkenése nem biztos, hogy a közép- és hosszú lejáratú hozamok csökkenését hozza magával – mondta Pintér András, az Inter-Európa Bank szakértője. Ehhez az elvárt kockázati prémium mérséklődése is szükséges, aminek alakulásában jelentős szerepet játszik az országkockázat és az árfolyam.
Tartósan alacsony hozam mellett lehet megtakarításokra számítani a kamatszinten, ám ez alapvetően nem oldja meg az államháztartás helyzetét – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Lényegesen komolyabb problémát jelent a strukturális reformok – az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása – jól prognosztizálható késlekedése, illetve folyamatos elmaradása. Tartós és fenntartható deficitcsökkentéshez elengedhetetlen a nagy elosztó rendszerek reformja, emellett a központi költségvetés kiadási oldalán is lenne mit fogni.
