Az államháztartás deficitjét nem az euró miatt kell drasztikusan csökkenteni, hanem azért, mert a magas hiány a jövő generációi elől szívja el a forrásokat - mondta Bokros Lajos egy szerdai tévéműsorban. A volt pénzügyminiszter szerint ez független attól, hogy mikor akarjuk bevezetni a közös pénzt. Kritikusan jegyezte meg ugyanakkor az Index szerint, hogy az ország, amely eddig közeledett az euróhoz, immár távolodik a kritériumok teljesítésétől. A Világbank exigazgatója, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere szerint a gyakran hangoztatott adócsökkentés a kiadási oldal együttes lefaragása nélkül nem lehetséges.
Bokros szerint az egyensúly melletti gazdasági növekedés nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen fillér hiánya sem az államháztartásnak. Megítélése szerint az a fontos, hogy a deficit GDP-arányos mértéke jóval kisebb legyen, mint maga a GDP éves reálnövekedése. A közgazdász hangsúlyozta: csupán 1-1,5 évre állja meg a helyét, hogy a fokozottabb állami költekezés növekedésélénkítő hatással bír. Minél kisebb és nyitottabb egy gazdaság, annál rövidebb idő alatt beleütközik az adott ország az egyensúlyi problémába (az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése). Bokros szerint a legfontosabb érv a hiány lefaragására, hogy középtávon már inkább gátolja a gazdasági növekedést, mert elszívja a forrásokat a gazdasági szereplők elől, magasabb kamatokat tesz szükségessé a hiányfinanszírozás.
A volt pénzügyminiszter úgy véli, még az államháztartási hiánynál is nagyobb probléma ma a folyó fizetési mérleg hiánya. A finanszírozási igénynek ez a mutatója kiemelkedő az EU-tagországok között. Bokros ugyanakkor jelezte, hogy viszonylag kedvező ennek finanszírozása: nem feltétlenül vezet eladósodáshoz, hiszen kedvező a külföldi működőtőke-beáramlás és az itt megtermelt profit visszaforgatása.
