Az elemzők által valószínűsített késést az államháztartási hiány drasztikusan megemelt előrejelzései okozzák. Az októberi felmérésben 13 elemző közül csak kettő hitt a 2010-es célban. Az előrejelzések mediánja 2013 lett, ami három éves késést jelent a korábbi célhoz képest. A legpesszimistább elemzők szerint a reális dátum 2014. Az elemzők többsége már nem ad hitelt annak a kormányzati ígéretnek, amely szerint 2008-ra teljesítik a maastricht-i feltételeket. A szakértők felfelé módosították államháztartási hiány előrejelzéseiket, és konszenzusaikhoz mérten még a felemelt kormányzati előirányzatok is optimisták. Az elemzői konszenzus erre az évre 7,5, a jövő évre pedig 7,0 százalékos hiányt vetít előre. Az előbbit 2,5, az utóbbit 2,1 százalékkal emelték az elemzők. A legpesszimistább előrejelzések szerint a hiány idén is, jövőre is eléri a nyolc százalékot.
A legutóbbi hetek forint- és állampapírpiaci zuhanásai miatt erre az évre az elemzők többsége szerint lekerül a napirendről a kamatcsökkentés. Jövőre alacsony gőzzel továbbfuthat a kamatlazítás, de vannak olyan elemzők, akik szerint az MNB jövőre szigorításba vált. Még egyértelműbb képet mutatott egy 15 budapesti devizakereskedő közt végzett másik felmérés: egyetlen díler sem várt az MNB hétfői ülésére kamatváltozást. A kamatvágási várakozások annak ellenére felszívódtak, hogy az inflációt tekintve még optimistábbá váltak az elemzők, mint korábban. A konszenzus 2007 decemberére az MNB 3 százalékos középtávű árstabilitási céljánál is alacsonyabb, 2,9 százalékos inflációt vetít előre, 15 bázisponttal kevesebbet, mint egy hónapja. Az elemzők többsége erre az évre már egyáltalán nem vár újabb kamatcsökkentést. A 2005, illetve 2006 végére jósolt alapkamat 50, illetve 63 bázisponttal emelkedett, 6, illetve 5,63 százalékra - ez az első ilyen emelkedés az elmúlt több, mint egy évben.
