Az Eurostat azért emelte meg a 4,5 százalékos számot, mert a magyar kormánnyal ellentétben nem az idei évre számolta el a tavalyi 13. havi béreket (amit 0. havi bérként idén fizették ki), hanem a tavalyi kiadásokat emelte meg vele.
A magyar államadósság tavaly decemberben a GDP 57,4 százalékát tette ki, akárcsak egy évvel korábban. A költségvetés elsődleges (azaz kamatkiadások nélküli) egyenlege tavaly a GDP 1,1 százalékának megfelelő hiányt mutatott.
Az Eurostat statisztikája szerint az Európai Unió (EU) egészének, illetve az eurózónának javult tavaly az államháztartási pozíciója. A 12 tagországot tömörítő eurózóna összesített áht-hiánya a GDP 2,7 százalékára esett vissza az egy évvel korábbi 3 százalékról, miközben az EU25 esetében 3 százalékról 2,6 százalékra csökkent a ráta. Az eurózóna adósságállománya 70,8 százalék (2003-ban 70,4 százalék), a 25 tagország esetében pedig 63,4 százalék (2003-ban 63 százalék).
A magyar áht-szám különösen azért elkeserítő, mert Magyarországnál csak a 6,6 százalékos GDP-arányos deficitet összeszedő Görögország számolt be rosszabb adatról. Az európai államok közül a stabilitási és növekedési paktumban előírt 3 százaléknál nagyobb volt tavaly a deficit még Máltán, Cipruson, Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Portugáliában. Az éltanuló a 2,3 százalékos többletet hozó Dánia.
A forint árfolyama délig nem reagált különösebben az Eurostat jelentésére.
