Az intézmények felelősségbiztosítása kiterjed a közalkalmazottként dolgozó orvosokra is – azoknak a doktoroknak, akik vállalkozási szerződés keretében dolgoznak vagy magánpraxist folytatnak, saját magukra is kötniük kell felelősségbiztosítást. A kórházak által kifizetett felelősségbiztosítás éves összege függ az intézmény nagyságától, a tevékenységi körtől, és elsősorban a korábbi műhibaperek számától. Az éves díj általában 10–15 millió forint, ám azoknak a kórházaknak, amelyek az elmúlt egy-másfél évben több műhibapert is elvesztettek, akár évi 30–40 millió forintot is fizetniük kell. A MOK állítása szerint a kórházak harmadának nincs felelősségbiztosítása. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke ezt enyhe túlzásnak tartja, egy májusi felmérés szerint ez az arány nem éri el az öt százalékot. Az OEP ugyanis nem köt szerződést azon intézményekkel, amelyeknek nincs felelősségbiztosítása.
A NAPI Gazdaság információi szerint az OEP a szerződéskötéskor és a nagyobb átfogó ellenőrzések alkalmával vizsgálja a biztosítás meglétét. Ugyanakkor az intézményeknek minden változással kapcsolatban bejelentési kötelezettségük van. Golub szerint az sokkal nagyobb probléma, hogy míg az uniós országokban a szakminisztérium, a finanszírozó, a tulajdonos és a kórház közösen vállalja a kockázatot, Magyarországon minden felelősség az intézményeké. A műhiba ugyanis több esetben nem csak az orvos sara, hiszen a korszerűtlen műszerek, a túlterheltség is okozója lehet a hibáknak. A szövetség évek óta lobbizik egy 400 millió forint tőkével rendelkező kockázati alap létrehozása érdekében. A MOK szerint ez az összeg kevés, az alapot szerintük – a jelenlegi perek száma alapján – évi 1,5 milliárd forinttal kéne feltölteni.
