Magyarország GDP-je a negyedik negyedévben a végleges adatok szerint 3,8 százalékkal bővült éves szinten, amivel igencsak elmarad a régió országainak teljesítményétől. A cseh gazdaság ugyanezen időszakban 4,3, a szlovák 5,8 százalékkal hízott, s a lengyel GDP-től is 4,1 százalékos növekedést várnak az elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint rövid-középtávon a helyzet így is marad: Magyarország a visegrádi négyek közt a sereghajtó szerepét fogja betölteni GDP-erősödés tekintetében. Ennek oka elsősorban a belső motorok lelassulásában keresendő: a lakás- és áruhitelek által hajtott fogyasztás utóbbi években tapasztalt szédületes emelkedési üteme megállt, s bár az exportmutatók továbbra is jól festenek (ami az egyensúly szempontjából kulcsszerepet játszhat), ez utóbbiak a régió országaiban is kedvezően alakulnak. Szlovákia kiugróan jó adatai mögött is a belső motorok feldübörgését kell keresnünk, északi szomszédunknál ugyanis most indultak be azok a folyamatok, melyek Magyarországon 5-6 éve játszódtak le (multinacionális cégek betelepülése, munkahelyek tömeges születése, belső fogyasztás felfutása). A szakember szerint néhány évig még sereghajtó lehet Magyarország, hosszabb távon azonban együtt futhat fel a négyesfogat az Európai Unió tagállamainak átlagszintjére.
Barcza György, az ING szakembere ellenben úgy vélekedett, hogy ha hosszabb távon is gyengébben teljesít Magyarország a visegrádi országoknál, úgy lemaradhat a felzárkózási versenyben. Jelenleg ugyanis Magyarország mintegy 2 százalékos ütemben közelít az Uniót alapító tucatnyi ország GDP-jének átlagához, míg Csehországban és Szlovákiában ez az arány 2,5 százalék körül alakul, ráadásul előbbi állam eleve térelőnnyel indult a futamban. Így hazánknak a jelenlegi sebességgel 15-20 évébe is beletelik, míg eléri a hőn áhított átlagszintet, Csehország ugyanakkor ezt legfeljebb 10 év alatt teljesíti.
