A NAPI Gazdaság cikke
Előreviszi az országot, javítja az életkörülményeket – Draskovics Tibor pénzügyminiszter e szavakkal ajánlotta a képviselők figyelmébe a jövő évi büdzsétervezetet. A lényegesebb vitatott kérdések már a módosító javaslatokról szóló korábbi szavazások idején eldőltek, bár maradt néhány érdekes változtatás tegnapra is.
A törvény szövegét a képviselők kiegészítették azzal, hogy az állam a MÁV Rt. tőkepótlását a saját tőkébe, azon belül az eredménytartalékba történő befizetéssel hajtja végre. A Művészetek Palotájának előirányzata végül mintegy 400 millió forinttal, 9,065 milliárdra csökkent, amelyből az esetleg fennmaradó összegről a kormány saját hatáskörben dönthet. Az önkormányzati belterületi földutak burkolattal való ellátásánál az utolsó pillanatig állt az a javaslat, mely szerint 2006-ra előre is lehetett volna kötelezettséget vállalni, de végül a képviselők elhagyták ezt a bekezdést.
A 13. havi bért immár egységesen a következő év január 16-án kell kifizetni a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak. A tartósan betöltetlen háziorvosi pozíciók feltöltését célzó praxisalapot praxisprogramnak keresztelték át, míg a környezetterhelési díj alól történő kedvezményekről a kormány külön rendeletben dönthet.
A két legnagyobb parlamenti frakció költségvetési ügyekért felelős vezetője természetesen eltérően vélekedik a jövő évi büdzséről.
Szabó Lajos (MSZP) a NAPI Gazdaságnak adott interjújában elmondta, a kormány beterjesztése és a megszavazott módosítások valós válaszokat adnak a problémákra. A politikus szerint a pártnak sikerült érvényesítenie a vitában, hogy igazságosabb helyzetet teremtsenek a jövedelempolitikában, a családtámogatási rendszerben és a lakástámogatásoknál, támogassák a munkahelyteremtést és hatékonyabbá tegyék az államot. A jövő évi költségvetéssel jelentősen javul az önkormányzatok helyzete, összességében 100 milliárd forinttal. A kormánypárti frakciók is támogatták az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tető alá hozott megegyezést a béremelésekről, és meg is teremtették az ehhez szükséges 8,4 milliárd forintos többletforrást - fogalmazott Szabó. A szocialista politikus a jövő évi költségvetés kockázatairól szólva elmondta, hogy az új törvényben - ezekre való tekintettel - kötelező érvénnyel minden fejezetben 2,5 százalékos tartalékot képeztek, amelynek végösszege mintegy 100 milliárd forint. Ezeket a zárolásokat az évközi folyamatok tükrében oldják majd fel, és azok kedvező alakulása esetén eljuttatják a többletforrásokat a jogosultaknak.
Varga Mihály, volt pénzügyminiszter - a Fidesz színeiben - már nem volt ennyire elégedett: szerinte ezzel a költségvetéssel jövőre senkinek sem lesz jobb. A hátrányban lévő területek között említette, hogy béremelésekre 60 milliárd forint hiányzott a beterjesztéskor, ezt csak részben korrigálták a módosító indítványok. A honvédelem a NATO-val kötött egyezmény ellenére sem részesül a GDP-arányosan őt megillető összegben, és az uniós mezőgazdasági támogatások 30 százalékos önrészét sem biztosítja a javaslat. A politikus szerint kockázatot jelent, hogy az export szempontjából fontos piacon lesz-e fellendülés. Hasonlóan bizonytalan az energiaárak vagy a valutaárfolyamok alakulása is. Kockázatot jelent továbbá Varga szerint az a "folyamatos hátrálás", amelyet költségvetési ügyekben eddig a kormány tanúsított, és amely már néhány hónap után revízióhoz szokott vezetni. A már említett százmilliárdos biztonsági tartalékkal kapcsolatban a volt miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a választások előtti év teret ad az ígérgetéseknek, másrészt az általános tartaléknál például már most megfigyelhető, hogy előre megtalálják a pénzek helyét.
