A magyar kormányfő 17 miniszter segítségére támaszkodva végzi munkáját, melyek közül kilenc poszton nem történt átalakulás. Nem változik a pénzügyi és belügyminiszteri poszt, ahol továbbra is Draskovics Tibor és Lamperth Mónika teljesít szolgálatot. Juhász Ferenc és Dr. Hiller István is marad a honvédelmi tárca, illetve a Nemzeti Örökségért Felelős Minisztérium élén. Persányi Miklós sem mozdult el a környezetvédelmi bársonyszékből. A Miniszterelnöki Hivatalt továbbra is Kiss Péter vezeti, az oktatási tárca élén Magyar Bálint folytathatja munkáját. Nem történt változás az informatikai és az agrártárca élén sem, ahol Kovács Kálmán, illetve Németh Imre maradt a vezető.
Nem kapott azonban bizalmat Csillag István a gazdasági tárca eddigi vezetője, a kormányválság egyik "kirobbantója", aki miatt megrendült az SZDSZ bizalma Medgyessy Péter miniszterelnökben. Helyére Dr. Kóka János került. Az orvosi végzettséggel rendelkező Dr. Kóka János 1994-től az Elendernél dolgozott projektmenedzserként, később kereskedelmi igazgatóként, majd vezérigazgatóként. Miniszteri kinevezése előtt is az Elendert irányította. 2003-tól az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Kóka nemcsak az Elender élén állt, hanem résztualjdonosa a balatonkenesei Marina Port szállodának és vitorláskikötőnek is.
Néhány tárcaközi összevonással jött létre az Ifjúságügyi, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, melyet Dr. Göncz Kinga vezet majd. Göncz 1972-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, ezt követően 1978-ban pszichiáter szakvizsgát, 1982-ben pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Az Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézetben, a szolnoki Hetényi Géza Kórházban dolgozott pszichiáterként, 1982-1989 között az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet adjunktusa. 1990-től pszichoterápiás magánpraxist folytat. 1989-től az ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszékének adjunktusa, 1998-tól előad a Közép-Európai Egyetem Jogi Tanszékén, 1999-től a brit Development School tanára. 1994-től 2002-ig a Partners Hungary Alapítvány igazgatója. 2002. május 27-én kinevezték az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkárává, 2004. június 15-én pedig az Esélyegyenlőségért felelős tárca miniszterévé.
Burány Sándort Csizmár Gábor váltja majd a foglalkoztatási tárca élén. Csizmár 1978-ban a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán műszaki tanári oklevelet, 1989-ben a Politikai Főiskolán, politikai szociológia szakon egyetemi diplomát szerzett. 1978-87 között a KISZ Budapesti Bizottságának munkatársa volt, 1982-83-ban a KISZ IV. kerületi Bizottsága titkáraként, 1983-87 között a Magyar Úttörők Szövetsége Budapesti Elnökségének elnökeként dolgozott. 1987-től 1989-ig az MSZMP Budapesti Bizottsága Művelődési Osztályán volt osztályvezető-helyettes, majd 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, illetve Főpolgármesteri Hivatal Társadalompolitikai Titkárságát vezette. 1991-től 1994-ig az Esély-Budapest (Gyermek- és Ifjúsági) Alapítvány titkára volt. 1990-94 között önkormányzati képviselő volt Újpesten, 1994 óta - szintén Újpesten - a Budapest 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője. 2002. május 27. óta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkáraként dolgozott.
A Medgyessy-kormányban lemondással fenyegetőző Bárándy Péter munkáját Dr. Petrétei József veszi át az Igazságügyi Minisztériumban. Dr. Petrétei 1983-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem jogi karán, 1996-ban az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében politológusi diplomát szerzett. 1984-88-ig a PTE ÁJK Filozófiai és Tudományos Szocializmus Tanszékén egyetemi tanársegéd. 1988-tól az Alkotmányjogi Tanszéken egyetemi tanársegéd, 1991-től adjunktus, 1998-tól docens. 1996-tól a kar dékánhelyettese, 1998-tól az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. 1994-től a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság titkára, majd 1998-tól elnöke.
November elsejétől Somogyi Ferenc foglalja majd el a külügyminiszteri bársonyszéket, miután Kovács László Brüsszelben folytatja munkáját. Somogyi 1968-ban került a Külügyminisztériumhoz, majd hamarosan Rangúnban (akkor Burma, ma Mianmar fővárosa) és Lagosban (Nigéria) dolgozott a nagykövetségeken. Később Magyarországot az ENSZ New York-i központjában képviselte. A rendszerváltás előtt és után is egy-egy éven át államtitkár volt a Külügyminisztériumban, majd a Horn-kormány idején visszatérhetett a tárcához. Először közigazgatási államtitkárként tevékenykedett, majd 1996-tól 1998-ig az integrációs államtitkárságot vezette. 1998-tól a Matáv Rt-nél foglalkozott az Európai Unióval a cég integrációs igazgatójaként. Jelenleg a Stonebridge Communications AD vezérigazgatója, ez a cég többségi tulajdonosa a Matáv érdekeltségébe is tartozó MakTelnek, amely a legnagyobb macedón távközlési társaság.
Kökény Mihály székét Rácz Jenő foglalja majd el az egészségügyi tárca élén. Rácz a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatójaként szerzett általános orvosi diplomát 1977-ben. 1977-től 2 év megszakítással - amelyet 1980 és 1982 között a Nagyatádi Kórház sebészeti osztályán töltött - 1995-ig a Somogy megyei Tanács Kórházában dolgozott traumatológusként. 1982-ben sebészetből, 1984-ben traumatológiából szerzett szakképesítést. 1994-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, 1996-ban itt szerzett egészségügyi menedzser diplomát. 1995-1996-ban a Népjóléti Minisztérium III. Főosztályán az Ellátás-szervezési Osztályt vezette. 1996-tól 2002-ig a Kalocsai Kórház főigazgatója volt. 2000-től a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja lett, az Informatikai Szakbizottságot, valamint az Adósság Konszolidációs Munkacsoportot vezette. 2002. június 1-je óta az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
Az újonnan létrejövő regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter posztját Dr. Kolber István tölti majd be. Kolber 1978-ban, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1978-tól 1983-ig a Somogy megyei Tanács VB Szervezési osztályán dolgozott, mint előadó, majd főeladó. 1988-ig az MSZMP Somogy megyei bizottságán a közigazgatási osztályvezető helyettese, majd 1991-ig a Somogy megyei Tanács VB Törvényességi és Jogi főosztályának vezetője volt. 1991-től 1994-ig a Somogy megyei közgyűlés alelnöke; 1994-től 1998-ig a Somogy megyei közgyűlés elnöke, a Somogy megyei Területfejlesztési Tanács alapító elnöke, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alapító elnöke. 1998-2002-ig az OTP Ingatlan Rt. Dél-dunántúli területi igazgatója, 1999-től a Somogy megyei közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, 1998-2002-ig az Európai Integrációs Bizottság elnöke. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek. 2000-től az MSZP Somogy Megyei Szövetségének elnökhelyettese, majd 2003-tól elnöke.
A legismertebb régi-új arc Baráth Eteléé a kormányban, aki ezúttal az európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter posztját tölti majd be. Baráth a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1968-ban. 1985-ben ugyanitt doktorált. 1960-ban az Építéstudományi Intézetben állt munkába 1960-ban. 1963-ban Párizsba, Biro és Fernier építész irodájához ment ki dolgozni. 1967-től a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (Buváti) városrendezési irodájában dolgozott. 1971-1974 között Zalaegerszeg főépítésze, egyúttal a Zala Megyei Tervező Vállalat komplex magasépítési irodájának vezetője volt. 1974 és 1985 között a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (Váti) a Regionális Tervezési Iroda műteremvezetője, majd irodavezetője volt. Közben, 1981 és 1985 között mellékfoglalkozásban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa, illetve 1974-től 1985-ig adjunktus a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, a városépítési tanszéken. 1986-ban ment át a Magasépítési Tervező Vállalathoz; 1987-től 1989-ig ennek igazgatójaként dolgozott. 1985-1986-ban Montpellier-ben, a Paul Valery Egyetemen oktatott, mint vendégprofesszor. 1989. január 1-jén nevezték ki a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkárává, majd az Antall-kormány megalakulását követően a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárává. 1990-1992 között ő volt a világkiállítási kormánybiztos. 1992 májusától az urbanisztikával, beruházás-szervezéssel foglalkozó U.R.B. Kft. alapító résztulajdonosa és ügyvezető igazgatója, emellett 1993-tól mindmáig különböző, gazdasági szervezetek irányító testületeinek tagja illetve vezetője.
Mindemellett 1985-1990 között a Magyar Építőművész Szövetség Városrendezési és Környezetvédelmi Bizottságának vezetője. 1992 októberétől 1994. decemberéig a Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. 1993-1994 között a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke. 1994-től 1995-ig a budapesti, majd 1995-től máig a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke. 1996-tól máig a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, a MOB Gazdasági Bizottságának elnöke, 2001 januárjától a MOB alelnöke. A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség igazgató tanácsának tagja.
Az 1994. évi országgyűlési választáson az MSZP jelöltjeként, Budapest 21. választókerületében (XIV. ker.) szerzett mandátumot. Az új parlamentben a környezetvédelmi állandó bizottság elnöke, egyben az MSZP-frakció területfejlesztési munkacsoportjának vezetője lett. A környezetvédelmi bizottságban az építésügyi és infrastruktúra, az európai csatlakozási és nemzetközi ügyek, illetve a közigazgatás korszerűsítésével foglalkozó, ideiglenes albizottságok munkájában vett részt. Az 1994. évi önkormányzati választáson az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje volt; a szavazáson a harmadik helyen végzett. Listavezetőként fővárosi képviselővé választották, de mandátumáról lemondott. Az 1998. évi országgyűlési választáson az MSZP budapesti területi listájáról jutott mandátumhoz. 1998. június 25-től 2001 januárjáig a törvényhozás Területfejlesztési Bizottságának alelnöke, az EU albizottság elnöke volt. 2001. január 1-től az MSZP képviselő-csoportjának helyettes vezetője.
A sportügyek kikerülnek az ifjúsági tárca hatásköréből és a kancellária alá tartozó önálló hivatalban folynak tovább: a hivatal élére a szöuli olimpia bajnok és ötszörös világbajnok Ábrahám Attila kerül.
