Az MSZP mintha kicsit feledékeny lenne, gondolhatnánk, hisz a 2002-es választások előtt az MSZP többek között éppen azzal próbálta meg magához csábítani a tőkepiaci befektetőket, hogy ígéretet tett a árfolyamnyereség adóztatásának megszüntetésére.
Annak idején László Csaba, az MSZP akkori pénzügyminiszter-jelöltje többször is megerősítette, hogy az új kormány szándéka a tőkeszámlákon keletkezett árfolyamnyereség adóztatásának megszüntetése a 2003-as évtől kezdve. A két évvel korábban a Fidesz-kormány által bevezetett adóztatás - mint azt László többször is kifejtette - elhibázott lépés volt: minimálisan emelte csupán az adóbevételeket, de visszafogta a lakossági megtakarítások tőkepiacra áramlását.
Ezzel szemben az Országos Érdekegyeztetési Tanács mai ülésén a Pénzügyminisztérium illetékesei jelezték, 12,5 százalékra tervezik emelni a most nulla százalékos tőzsdei árfolyamnyereség-adót. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke úgy reagált: a bejelentett osztalékadó és az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetése diszkriminálja a hazai magánbefektetőket a külföldiekkel szemben, ráadásul a tervezett rendszer nem halad a gazdasági racionalitásokkal, nem ösztönzi az egyéni teljesítményt, a megtakarításokat és az öngondoskodást.
Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke a NAPI Online kérdésére úgy fogalmazott: szerencse, hogy "csak" 12,5 százalékos a tervezett adó mértéke (a korábbi híradások 25 százalékos tervekről szóltak). Annak idején a befektetők esetlegesen éppen azért szavaztak az MSZP-re, mert tőle várták az adónem eltörlését, ám úgy tűnik, ezt hiába tették - vélekedett az elnök. Dióslaki szerint érdemes lenni megvizsgálni az okokat, ami miatt az MSZP úgy döntött, nem állja a szavát.
