Az áht első öt havi hiánya 722,4 milliárd forint volt, míg a Pénzügyminisztérium prognózisa 830,8 milliárd forintos deficittel számolt. Május hónapban a hiány 174,8 milliárd forint volt, szemben a 283,2 milliárd forintos jóslatokkal - adta hírül az MNB.
Az eltérést a május havi vártnál jóval alacsonyabb költségvetési hiány okozta. A büdzsé 81,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 89,7 milliárd forintos deficittel zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 3,2 milliárd forintos hiányt mutat. A központi költségvetés egyenlege jóval kedvezőbb a prognózisnál, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok egyenlege megfelelt a várakozásoknak. A kedvezőbb pozíció egyrészt a magasabb áfa bevételeknek, másrészt az elmaradt, de később sorra kerülő, egyszeri kifizetéseknek tulajdonítható.
Az első öt havi tényadatok függvényében az államháztartás hiánya a korábbi feltételezéseknek megfelelően pénzforgalmi szemléletben a GDP 5,8 százalékába várható.
Az előzetes becslésnél májusban a központi költségvetés bevételei közel 70 milliárd forinttal lettek magasabbak. Ebből az általános forgalmi adó bevételek 50 milliárd forinttal jobbak a prognózisnál. A személyi jövedelemadó, a jövedéki adó bevételek is jobban alakultak májusban a prognosztizáltnál.
A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei magasabbak lettek, viszont a kiadások is nagyobb mértékben növekedtek, így összességében nem gyakoroltak számottevő hatást az államháztartás egyenlegére.
A központi költségvetés kiadásai ezzel szemben elmaradtak a prognózistól. Ennek oka elsősorban, hogy azok az egyszeri jellegű kifizetések, amelyekkel májusban számolt a prognózis - a Rendezvénycsarnok Rt. közel 30 milliárd forintos adósságának átvállalása, valamint a média közalapítványok mintegy 5 milliárd forintos támogatásának kiutalása - később teljesülnek.
