Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már a 2003-as költségvetési javaslatban is szerepelt a Szerencsejáték (SzRt.)állami tulajdonának csökkentésére vonatkozó javaslat, ám az Országgyűlésben megtárgyalt és elfogadott törvényben már nem. Székely Gábor, a társaság vezérigazgatója idén nyár derekán azt nyilatkozta NAPI Gazdaságnak, hogy ismeretei szerint pillanatnyilag nincs napirenden a cég magánosítása. Székely az interjúban elmondta, hogy a társaság stabilan működő vállalat, forrásgondjai nincsenek, tőkeemelés nem szükséges.
Később - ez év őszén - a pénzügyminiszter kijelentette, hogy jövő év végéig várhatóan sor kerülhet újabb tőzsdei bevezetésre a privatizáció keretében. Akkor László Csaba még korainak tartotta megnevezni, hogy melyik cégről van szó, ugyanakkor a NAPI Gazdaság más forrásból úgy értesült, hogy ez a Szerencsejáték Rt. lehet. A Fidesz ellenezte a cég 50 százalékot el nem érő tulajdonrészének esetleges privatizációját, az aranytojást tojó tyúk levágásának minősítve azt. A parlament szocialista frakciója pedig úgy döntött, hogy - bár nem véglegesen veti el a tervet - a jelenlegi viszonyok között nem kívánja támogatni a kormánynak a Szerencsejáték Rt. privatizációjára vonatkozó tervét.
Ahogyan a Mol esetében az idei privatizációs terv teljesülése válhat kérdésessé, úgy a Szerencsejáték-eladás blokkolásával az autópályaépítéshez szükséges forrásoknál keletkezhet hiány. Korábban a PM szóvivője úgy fogalmazott ugyanis, hogy a kormány a Postabank eladásából származó bevétel mellett azt a pénzt is autópályaépítésre fordítaná, amely az SzRt. privatizációjából folyik majd be. Csák Csongor akkor nem szólt, hogy a Magyar Televízió Kedd este című műsorában arról nem szólt, hogy mekkora (kisebbségi) hányadot adnának el, és mennyire értékelték a céget.
Az 1991 augusztusában érvénybe lépett szerencsejáték-törvény teljes megújítása évek óta várat magára. (Korábbi információk szerint idén elkészült volna az új változat tervezete, amihez az SzRt. koncepciós javaslatot is készített.) Vélhetően nem változik az a korábbi gyakorlat, hogy a szerencsejáték-szervezés állami monopólium marad, s legfeljebb koncessziós formában működtethetnek magánvállalkozások különböző szerencsejátékokat, így például kaszinót vagy nyerőautomatákat.
A NAPI Gazdaság mintegy másfél évvel ezelőtti információja szerint készült már javaslat arra, hogy tőkeemeléssel - akár tőzsdei bevezetés formájában - magántulajdonba is kerülhessenek kisebbségi hányaddal SzRt.-részvények. Ez az elképzelés akkor született, amikor azt tervezte a lottótársaság, hogy országos bukmékeri fogadójáték- és VLT rendszerű nyerőautomta-hálózatot alakítana ki, amihez az akkori számítások szerint öt-hat milliárd forint tőkére lett volna szükség.
