Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az említett beruházások, valamint az ehhez kapcsolódó nagyvízi meder javítására 65 milliárd forintot költ az állam a következő négy évben. A 2004-es költségvetés tervezetében nyolcmilliárd forintot elköltése szerepel árvízvédelmi beruházásokra. Ezen felül a Vásárhelyi-terv részét képezi a vidék- és infrastruktúra fejlesztés is, amire ugyancsak 65 milliárd forintot szán a kormány 2007-ig; az összességében 130 milliárd forintos beruházás egynegyedét uniós forrásból biztosítja majd a költségvetés.
A tározók építése - a hosszas szakmai előkészítés és a nyílt közbeszerzési pályázat után - 2004 őszén kezdődhet meg. A miniszter elmondta, hogy azok a gazdálkodók, akiknek a földterületét érinti a tározók létesítése, egyszeri kompenzációban részesülnek. Az árvízmentes időszakban gazdálkodhatnak saját területükön, árvíz esetén pedig teljes kártalanítást kapnak. Amennyiben valaki nem akar élni ezekkel a lehetőségekkel, a Nemzeti Földalap a mindenkori piaci áron vásárlási, illetve cserelehetőséget ajánl számára. Kisajátításra pedig akkor kerülhet sor, ha ez az út sem járható. A gazdáknak juttatandó becsült összeg már szerepel az említett 130 milliárdban, ám a juttatás pontos részelteit november 30-ig dolgozza ki a földművelési tárca.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő pedig arról számolt be, hogy a korámny ma döntött az egészségügyi fejlesztési hitelprogram elindításáról, aminek keretében tulajdonhoz juthatnak az egészségügyben dolgozók, illetve lehetőség nyíílik az egészségügyi fejlesztések támogatására. A kormányszóvivő a rendszer részleteiről nem nyilatkozott - azokat Kökény Mihály miniszter holnapi sajtótájékoztatóján ismerteti -, azt azonban megemlítette, hogy a sajtóban megjelent információk nagyjából helytállóak. Így tehát a negyvenmilliárd forintos hitelprogram is, melyből 25 milliárd forint az egészségügyben dolgozók tulajdonszerzését és vállalkozását, a fennmaradó 15 milliárd forint pedig az egészségügyi kis- és középvállalkozások fejlesztését és beruházásait támogatná.
Gál J. elmondta, hogy a 2004-es központi költségvetés tervezetében egyebek mellett azért szerepel az az elképzelés, hogy az úgynevezett passzív táppénzjogosultság 130 napról 30 napra csökkenne jövő év április elsejétől, míg a táppénz a jelenlegi 70-ről a napi átlagkereset 65 százalékra csökkenne, mert például a 2003-as költségvetésben szereplő 85,5 milliárd forint helyett várhatóan 96 milliárdot kell táppénzre fordítani (a 2004-es költésgvetés tervezetében már 97,5 milliárd forint szerepel ezenn tétel alatt).
