Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csatlakozásra váró országoknak, s köztük Magyarországnak nem feltétlenül érdeke, hogy gyorsan csatlakozzon a Monetáris Unióhoz - idézte Surányi György szavait az MTI. A CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke szerint a monetáris unió által előírt feltételek teljesítése nem feltétlenül teszi lehetővé Magyarország számára a hosszú távú gyors növekedést.Szerinte nem biztos, hogy az a lényeges: az államháztartás hiánya 4,8, vagy 5,2 százaléka a GDP-nek, sokkal inkább az, hogy a belföldi megtakarítások finanszírozni tudják az államháztartás deficitjét.
Surányi hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarországon szükség van az ár-bér arányok változására. A 2004. évi bruttó hazai termék (GDP) 80 milliárd euró lesz Magyarországon, ami aktuális árfolyamértéken számolva egy főre vetítve 8 ezer eurót jelent, míg vásárlóerő paritással számolva 12 ezer eurót tesz ki. Ez az uniós átlaghoz képest az aktuális árfolyammal számolva egyharmadát, míg a vásárlóerőt figyelembe véve 50 százalékát teszi ki az uniós átlagnak. A különbség mérséklése érdekében rendezni kell a magyarországi bérek arányát az árakhoz képest, hiszen azok komoly feszültség forrásai. A különbség mérséklését sokkszerűen vagy elnyújtva is meg lehet tenni, de a volt jegybankelnök szerint célszerű nem erőltetni ezt a folyamatot. A szakember szerint az árak és a jövedelmek aránytalanságainak feloldását 10-15 éven belül lehet csak megoldani.
Surányi úgy vélekedett: nem mindegy, hogy az államháztartási hiány mértéke abból adódik, hogy a szükséges reformfolyamatokat meglépte egy adott ország, vagy azokat elhalasztotta. Meglátása szerint ugyanis a hosszú távú gazdasági növekedés megtartása érdekében szükséges reformok végrehajtása érdekében megengedhető a nagyobb mértékű államháztartási hiány.
Magyarországon a legnagyobb veszélynek azt tartja az exelnök, hogy a lakossági megtakarítások a GDP 5,5 százalékáról nullára csökkentek, így nincs meg az a forrás, ami finanszírozná a hiányt, így komoly eladósodás indult meg. Mint mondta az elmúlt három évben a költségvetési politika nem segítette elő a hosszan tartó stabil gazdasági növekedést Magyarországon.
