Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Monetáris Tanács közleménye szerint a korábbi monetáris szigorítás hatására megindult a termékpiaci árazási magatartás alkalmazkodása az alacsonyabb inflációs környezethez, amit jól mutat a maginfláció elmúlt hónapokban
bekövetkezett jelentős csökkenése. A testület arra számít, hogy a következő másfél évben folytatódik ez az alkalmazkodás.
Az MNB 2004 végére vonatkozó inflációs előrejelzésének középértéke 3,9 százalékra csökkent, ezzel közelebb került a monetáris politikai döntések szempontjából releváns 2004. végi 3,5 százalékos inflációs célhoz. Nagyobb az előrejelzésben használtnál alacsonyabb olajár valószínűsége, ami növeli az előrejelzés középértékénél alacsonyabb infláció kialakulásának esélyét.
Mindemellett továbbra is kiemelt kockázatot jelent, hogy a bérek lassabban alkalmazkodnak az alacsonyabb inflációhoz és az államháztartás kereslet-csökkentő hatása kisebb a vártnál.
Az infláció csökkenése ellenében hat a fogyasztás továbbra is gyors növekedése, ami részben a 2002. évben meghozott fiskális intézkedéseknek, részben pedig a reálbérek gyors növekedésének tulajdonítható.
Az idei év hátralévő részében a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők azonban várhatóan mérséklik az inflációt. A külpiaci fejlemények
közül az olajárak csökkenése, valamint az euró dollárhoz képest bekövetkezett erősödése, a belföldiek közül pedig a szabályozott árak éven belüli változása is várhatóan az alacsonyabb infláció irányába hatnak.
A Monetáris Tanács előrejelzése szerint 2003 decemberére 4,6 százalék körül várható az éves árnövekedés üteme, a GDP pedig 2003-ban és 2004-ben egyaránt 3,5 százalék körül bővülhet.
A lakosság kedvező jövedelmi helyzetének hatására a 2002-es, 10 százalékot meghaladó növekedés után 2003-ban a fogyasztási kiadások 7, 2004-ben pedig 5 százalék körüli bővülése várható.
Az idén az államháztartás kereslet-visszafogó hatása – az egyenlegjavító intézkedések ellenére – a vártnál lényegesen kisebb mértékben érvényesül, várhatóan a GDP 0,5 százalékát éri el. A kormány 2002-ben elfogadott Középtávú Gazdaságpolitikai Programjának végrehajtásában eddig bekövetkezett csúszást a fiskális politika a mai ismeretek szerint 2004-ben is csak részben tudja ellensúlyozni.
Lényeges, további egyenlegjavító intézkedések nélkül a jelenleg előrelátható makrogazdasági folyamatok mellett az államháztartás 2004-ben a GDP 1,3 százalékával mérsékelheti a belföldi keresletet. Az eltérés az eredeti fiskális pályától nehezíti a múlt évben kialakult kedvezőtlen gazdaságpolitikai kombináció – szigorú monetáris és laza fiskális politika – korrekcióját.
A Monetáris Tanács megvitatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatóságának állásfoglalását és egyetért azzal a megállapítással, hogy a szigorú bérpolitikától, vagy az előirányzott költségvetési hiány mértékétől való eltérés egyértelműen nehezítené az inflációs céloknak a külső versenyképesség terén történő áldozat nélküli elérését.
