Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyminiszter, a törvényi kötelezettség ellenére, az adatvédelmi biztos véleményének kikérése nélkül adta ki azt a - kedden hatályba lépett - rendeletét, amely alapján az abban meghatározott limit felett értékesített áru után minden kereskedő köteles számlát kiállítani, akkor is, ha a vevő ezt nem kéri.
Péterfalvi Attila a rendelkezés megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul. Az adatvédelmi biztos közleményében felidézi, miután a Magyar Közlönyből értesült e rendeletről, március elején levélben hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét arra: a rendelet ellentétes az adatvédelem alkotmányos követelményeivel, mivel a számla kiállításához szükséges személyes adatok kötelező kezelésére törvény is csak kivételesen adhat felhatalmazást, miniszteri rendelet nem. Péterfalvi Attila felidézi: a számla kiállításához magánszemélyként vásárló személyek esetében név- és lakcímadatra van szükség, a rendelet végrehajtása során ezeket az adatokat a kereskedőknek el kellene kérniük a vevőktől, és azokat tárolniuk kellene. Hozzáteszi: a személyes adatok kötelező gyűjtése, tárolása - függetlenül attól, hogy azt milyen célból és milyen módon teszik - adatkezelésnek minősül, amelyet kötelezően csak törvény rendelhet el.
Alig egy hónapja az adatvédelmi biztos az APEH-nél és más állami intézményeknél a kormányváltás után történt adatmásolásokat minősítette jogellenesnek. Az ombudsman nyomására akkor a szaktárca megsemmisíttette az adatokat, bár nem ismerte el, hogy hibázott volna.
A PM sajtóközleménye elismerte, hogy a tárca vezetője a rendelet életbe léptetése előtt valóban nem kérte ki az adatvédelmi biztos véleményét, arra való hivatkozással, hogy ugyanilyen tartalmú szabályozás a jövedéki törvényben 2000. január 1-től életben van, és azt eddig sem állampolgárok, sem az adatvédelmi biztos nem kifogásolta. (Ez a törvény 100 literben határozza meg az áfás számla nélkül vásárolható sör mennyiségét, és 90 literben határozza meg az így vehető bor, illetőleg 10 literben az égetett szeszes ital mennyiségét.)
A Pénzügyminisztérium továbbra is úgy látja, hogy a hétköznapi emberek életében ez a jogszabály semmiféle fennakadást nem okoz, az áfás számla adási kötelezettség pedig csak egészen kivételes esetben léphet fel olyan vásárlók esetében, akik valóban nem üzleti céllal vásárolnak nagy mennyiséget. A rendeletben szereplő mennyiségeket a PM előzetesen egyeztette a kereskedelmi kamarák és szövetségek képviselőivel.
A PM reméli, hogy a kereskedők betartják a jogszabályban előírtakat, annál is inkább, mert a rendelet éppen a tisztességes kereskedőket védi a pozíciójukat veszélyeztető feketekereskedelem térnyerésétől. A PM felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon jogszabályt csak az Alkotmánybíróság nyilváníthat semmisnek, ezért az adatvédelmi biztos kezdeményezésére induló alkotmánybírósági döntésig a jogszabály hatályos és betartandó.
A vitatott rendelet
A mai naptól áfás számlát kell kapnia a vevőnek minden olyan vásárlás után, amikor a számla összege meghaladja az 50 ezer forintot, és legalább egy termékből a vevő többet vásárol, mint a normális kereskedelmi mennyiség. A rendelet csak olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a pénztárgépek darabáron rögzítenek. Hatálya nem terjed ki az űrmértékre (literre) vagy súlyra kapható árukra. Az egy termékből vásárolt mennyiség akkor haladja meg a normális kereskedelmi mennyiséget, ha: 500 forintnál olcsóbb termékeknél több mint 100 darabot, 500 és 5000 forint közötti árú terméknél több mint 10 darabot, 5000 forintnál drágább termék esetében pedig több mint 5 darabot vesz a vásárló.
Az áfás számla kiadásához a kereskedő nem kérhet személyi okmányokat, ez bemondásra történik. A vevőnek akkor kell adóalanyiságát (adókártyával, vagy céges iratokkal) igazolnia, ha egy termékből a normális kereskedelmi mennyiség több mint ötszörösét kívánja megvásárolni.
