A hatóságok szerint a költségvetésnek rossz minőségű termék forgalomba hozatalával és azzal összefüggésben elkövetett adócsalással több év alatt mintegy nyolcmilliárd forint kárt okozó Energol- és Conti Car-vezetők ügye ma már messze nem tartozik a kimagaslóan nagy kárértékű gazdasági bűncselekmények sorába. Nem egy, az Energoléval és a Conti Caréval összemérhető nagyságú kárt okozó olajügyben rendeltek el nyomozást a rendszerváltozást követő években, ezek többsége azonban szép csendesen elhalt. A rendőrség gyakori átszervezése, az egyes kiemelt ügyekkel foglalkozó nyomozók elvándorlása, a kormányváltásoktól függetlenül is időről időre megváltozó nyomozati és ügyészségi koncepciók az esetek többségében oda vezettek, hogy már szinte senki nem tudja megmondani, hogy egyik vagy másik, egykor „minden idők legnagyobb bűnügyeként” aposztrofált nyomozás ma éppen hol tart, és mikor fejeződik be.
Az Energol-ügyben még 1996-ban keletkeztek az első operatív (titkos adatgyűjtéssel szerzett) információk arról, hogy a társaság alvállalkozók (strómanok) közreműködésével nagy mennyiségben importál fűtőolajat, amit azonban az adózás megkerülésével gázolajként értékesít. Akkoriban a fűtőolajat adómentesen forgalmazták, míg a motorikus célra szánt gázolaj árát többfajta adó és járulék terhelte. A két, minőségét tekintve lényegében azonos termék megkülönböztetésére a fűtőolajat pirosra festették, az olajügyekben érintettek pedig vegyi eljárásokkal vonták ki a festéket, majd az árut dízel üzemanyagként adták el.
A rendőrség 1997 áprilisában, látványos kommandós akcióval egy óbudai vendéglőben őrizetbe vette a Conti Car több vezetőjét, egyidejűleg lecsapott az Energol néhány igazgatójára is. Még ugyanabban az évben letartóztatták Csikós Józsefet, az MSZMP KB egykori osztályvezetőjét, aki a rendszerváltozás után, 1991-es nyugdíjazásáig ezredesi rangban a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalát vezette, majd – a céggel összefüggésbe hozott bűncselekmények elkövetése idején – az Energol vezérigazgatója lett. Az eljárás valamenynyi gyanúsított esetében rossz minőségű termék forgalomba hozatala, illetve adócsalás alapos gyanúja miatt indult.
A rendőrség a kezdetektől hitte és vallotta, hogy az olajügyek összefüggenek az 1996-ban kezdődött és 1998 nyaráig tartó robbantásos-leszámolásos bűncselekmény-sorozattal. A védők szerint azonban soha egyetlen kérdést sem tettek fel a nyomozók a gyanúsítottaknak a robbantásokkal kapcsolatban. Ha volt is összefüggés az illegális olajkereskedelemből befolyt milliárdok és a leszámolások között, azt mindeddig nem sikerült bizonyítani, vagy ha mégis, akkor az erre vonatkozó adatok nem kerültek nyilvánosságra.
Portik Tamás, az Energol Rt. igazgatója ellen 1997 októberében adtak ki elfogatóparancsot. Másfél évvel később felfüggesztették vele szemben az eljárást. Később olyan hír is napvilágot látott, hogy Dél-Amerikában él, mások Floridában látták. Ezek az értesülések „kacsának” bizonyultak. Hosszú ideig az ő nevével kezdődött az a lista, amely a magyar rendőrség által leginkább körözött bűnözők nevét tartalmazza.
