Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várhatóan még ebben a fél évben megszülető kormányrendelet - az európai szabályozásnak megfelelően - speciális árunak és veszélyforrásnak is tekinti a határokon átlépő hulladékszállítmányokat. A hulladéktranzit szabályozásával foglalkozó új jogszabálytervezet a hasznosítható, illetve elhanyagolható környezeti kockázatot jelentő hulladékfajták esetében az áruk szabad mozgásának elvét igyekszik érvényesíteni, minden egyéb másodnyersanyag esetében azonban szigorú engedélyezési és ellenőrzési eljárást ír elő.
A jogszabálytervezethez készített környezetvédelmi miniszteri előterjesztés szerint a hulladéktranzit szabályozásának elsődleges célja, hogy megakadályozza a valamilyen okból az ország területére érkező hulladék „ittragadását”. Bár Magyarország az (általában nyugat– keleti irányú) illegális hulladékszállítmányok szempontjából elsősorban tranzit- és nem célországnak számít, minden évben előfordul néhány olyan eset, amikor a vámokmányokban szereplő címzett nem fogadja be a hulladékot, és ilyenkor legtöbbször a feladó is eltűnik.
Gyakoribb trükknek számít az „átmeneti tárolás”: eddig a hulladékok telephelyi tárolásának nem volt határideje, s a külföldi gyártók sokszor úgy szabadultak meg a veszélyes hulladéktól, hogy „hasznosításra” magyarországi leánycégükhöz vagy partnerükhöz küldték, majd elfelejtkeztek a telephelyen deponált anyagokról. Becslések szerint több százezer tonna ilyen – gyakran ismeretlen összetételű – állítólagos nyersanyag vár a sorsára az országban. A jogszabály egy évben korlátozza a telephelyi tárolás hosszát, s a viszszaélések megelőzése végett azon anyagok listáját is tartalmazza, amelyeknél tényleges lehetőség van a hasznosításra.
Az új szabályok szerint hulladékot az országba behozni csak hasznosításra, kivinni pedig hasznosításra vagy ártalmatlanításra lehet. Export esetén a termelőhöz legközelebbi – és nem a legolcsóbb – ártalmatlanítót vagy hasznosítót kell választani, és csak akkor van lehetőség a kivitelre, ha idehaza nincs kapacitás az adott hulladék feldolgozására. A behozatal minden esetben engedélyköteles lesz, s a környezetvédelmi hatóság csak akkor fog hozzájárulni az importhoz, ha a hazai hasznosító bizonyítani tudja, hogy a Magyarországon képződő hulladékokon felül még marad szabad kapacitása.
