Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a 2003-ra prognosztizált 5,2 százalékos éves infláció magasabb, mint a korábban közölt 4,6 százalékos célkitűzés, s kívül esik a célsávon is, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez is jó eredménynek számít - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök, aki hozzátette, hogy az utóbbi időszak forintspekulációs eseményei miatt beszűkült az MNB mozgástere, így az idei pénzromlási ütemre nem tud befolyással lenni. Ugyanezen spekulációs események rossz tapasztalatai miatt a jegybank nem kívánja a mostani pozíciónál közelebb engedni a forint árfolyamát a sáv széléhez.
Január 15-16-án jelentős spekulatív tőke áramlott az országba, melynek
célja az árfolyamsáv eltolásának kikényszerítése volt. A Magyar
Nemzeti Bank azonban ennek sikeresen ellenállt - fogalmaz a Monetáris Tanács közleménye. A spekulatív támadás utóhatásaként tartós likviditásbőségre várható a pénzpiacon, ami leértékeltebb árfolyam kialakulása irányába hat.
Az MNB Monetáris Tanácsa szerint 2003-ban a korábban vártnál magasabb infláció alakulhat ki, vagyis 2003-ban a korábban kijelölt célsáv feletti, 2004-ben a célsáv felső tartományába eső pénzromlási ütem várható. A jelenleg előrelátható makrogazdasági feltételek mellett 2003. decemberére 5 százalék körül várható az éves árnövekedés üteme, ami 2004 végére 4 százalék körüli szintre mérséklődhet.
Bár a világgazdasági konjunktúra gyenge mivolta és ezzel összefüggésben a magyar GDP lassabb, éves szinten 3,5 százalék körül várható növekedése az inflációs nyomás mérséklődése irányába hat, a gazdaság
teljesítmény-növekedésénél gyorsabb bérkiáramlás növeli a pénzromlás ütemét. (További, nem túl jó hír, hogy a tanács 2004-ben is hasonló ütemű GDP-növekedésre számít.)
A költségvetési hiány hiány mérséklésének szerkezete miatt annak keresletszűkítő hatása a korábban vártnál kisebb mértékben járul hozzá az infláció fékezéséhez, ráadásul a kőolajárak is számottevően emelkedtek.
A Monetáris Tanács abban bízik, hogy a dezinflációs folyamat újbóli megindulását segíthetik a középtávú gazdaságpolitikai programban előirányzott újabb keresletszűkítő intézkedések.
A testület hangsúlyozza, hogy a jegybank dezinflációt támogató eszközei a jelenlegi helyzetben korlátozottak, ezért az infláció csökkentésében a korábbinál nagyobb szerep hárul a bérkiáramlás visszafogására és a fiskális szigorra.
