Az Ecostat 2003. januári felmérése szerint a vállalatok üzleti előrejelzései a korábbiaknál kevésbé differenciáltak. A TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-index 50 százalék, a kis-és középvállalati bizalmi mutató közel 45 százalék. A gazdaság két meghatározó szektorának rövidtávú bizalmi indexei konvergálnak, az eltérés az utóbbi félévben most januárban a legalacsonyabb.
A rövidtávú trendek alapján a nagyvállalatok bizalmi indexe a nyár eleji csúcspont után csökkent, az utóbbi hónapokban stagnált. A kis és középvállalati szektor (kkv) üzleti előrejelzéseiből számított mutató értéke a májusi és novemberi időszakban mintegy tíz százalékponttal visszaesett, azóta enyhén növekszik.
A világgazdaság több mint két éve húzódó depressziója is jelentősen befolyásolta, hogy az ország teljesítménye, külpiaci értékesítése elmarad a tervezettől és a termelési tényezők által biztosított lehetőségektől. A foglalkoztatás mértéke az elmúlt félévben gyakorlatilag nem változott, a termelő szféra jelentős kapacitás tartalékokkal rendelkezik.
A többlet jövedelem kiáramlás a fogyasztás növekedésén keresztül valamelyest élénkítette a belső keresletet mozgásban tartotta a gazdaságot. A tartósan erős forint gerjesztette az import versenyt, a hazai vásárlók növekvő keresletének jelentős hányadát import termékek kötötték le. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyenlege romlott, a vállalatok belföldi értékesítési pozíciói gyengültek.
Magyarország 2003 első félévi növekedési lehetőségeit a nagyvállalatok, a kis-és középvállalatok egyaránt behatároltnak érzékelik. Idén a legfontosabb külkereskedelmi partnerek gazdasági kilátásai az előrejelzések szerint nem javulnak, a gazdasági növekedés az EU egészében elmarad a világátlagtól, s az USA teljesítményének bővülésétől. A befektetői aktivitás a fejlett országokban továbbra is lanyha lesz. A gazdálkodó szervezetek a lassan bővülő külpiacokon komoly munkával szerény exportnövekedést tudnak csak elérni.
Belföldön a vállalkozások többsége hosszú ideje elégedetlen a termékei és szolgáltatásai iránt megnyilvánuló hazai kereslettel. A nagyvállalatok egyharmada, a kkv-k egynegyede számol csak gazdasági helyzetének javulásával. Mindkét vállalatcsoportban magas a feltételek változatlanságát jelzők aránya 46-47 százalék. A vállalkozók meglehetősen jelentős hányada 25-33 százalék a belső piac további szűkülését feltételezi.
A gazdasági kilátások változatlanságát jelzik a készletezési szándékok. A sajáttermelésű készletek állománya csökken, a vásároltaké szinten marad. A folyamatosan csökkenő készletállomány összefügg a vállalkozások alacsony színtű likviditásával, a nyereséghányad zsugorodásával. A bizalmi indexek eredményeit megerősítik a rendelésállományról szóló információk. Az utolsó felmérések eredményei szerint a feldolgozóipari rendelések valamelyest emelkednek mindkét viszonylatban, az exportrendelések a hagyományos gépipari ágazatokban az átlagot meghaladóan nőnek. Az építőipari igények továbbra is jelentősek, a rendelések növekedési üteme - a várakozásoknak megfelelően - 10 százalék körülire mérséklődött.A nagyvállalati és a kkv szektor ez évi inflációs várakozásai alapján a gazdaságban erőteljesen növekvő inflációs veszéllyel nem kell számolni. A TOP-100 pénzromlási előrejelzése (5,9 százalék) közelebb áll a szakértői előrejelzésekhez, mint a kkv szektoré (6,6 százalék), ami szintén alacsonynak tekinthető.
