A magyar vállalatok jelentős késésben vannak, többségük nincsen felkészülve arra, hogy 14 hónap múlva át kell állniuk az uniós áfaszabályok alkalmazására. A magyar cégeknek mindössze 20 százaléka tette meg az első lépéseket, 20 százalékuk pedig tervezi, hogy felállítja az előkészületekért felelős csapatot. Belgiumban tíz éve már a közösségi áfaszabályok bevezetése előtt egy évvel a vállalatok 70 százaléka felkészült volt – állítja Philippe Norré, a Deloitte & Touche adó-tanácsadási üzletágának szenior menedzsere. Az áttérés legtöbb helyen az informatikai és elszámolási rendszer teljes átalakítását teszi szükségessé, és ha késlekednek, az az átálláskor teljes káoszhoz vezethet. A tét nem kicsi, az átállás költsége közepes vállalatoknál az éves árbevétel 3–5 százalékát kitevő összeg, nagyobb vállalatoknál ennél több. Bár a Pénzügyminisztérium szerint elég, ha 2003. november 15-éig meghozzák az uniós áfatörvényt, a vállalatoknál meggondolatlanság lenne erre várni az előkészületekkel.
Nem sokkal több mint egy év múlva az unió országaiba irányuló export mentesül a vámeljárás adminisztrációja alól, és a közösségen belüli áruforgalom része lesz, ami után nem kell áfát fizetni, ha a vevő egy másik tagországban áfafizető, és az árut kiszállították Magyarországról valamelyik másik tagországba. Az unióba szállító vállalatnak kell meggyőződnie róla – és szükség esetén bizonyítania –, hogy a vevő áfafizető, és a számlán fel kell tüntetnie a vevő uniós áfa-adószámát. A magyar adóhatóságnak fel kell állítania egy információs rendszert, amelyen keresztül a szállító – telefonon vagy faxon – ellenőrizheti az uniós vevő áfa-státusát. Ezen felül a magyar eladónak bizonyítékokkal kell rendelkeznie arról, hogy az áru elhagyta az országot. A szállítólevél beszerzése a szállító vállalattól fontos, de önmagában nem elégséges.
Az árubeszerzés sem lesz sokkal egyszerűbb. A csatlakozással az import átminősül a közösségen belüli beszerzésnek. A vámadminisztráció és a vámfizetési kötelezettség megszűnik és az áruk magyar áfaalanyok lesznek. Jó hír, hogy az áfát csak papíron kell bevallani, de azonnal le lehet vonni a bevallott adót, így meg lehet spórolni az egyhónapos előfinanszírozás költségét.
Ha magyar vállalat az unióban lakó magánszemélyeknek árusít – például katalógusból – árukat, és azokat kiszállítja, a magyarországi áfát kell kiszámláznia, de amint a vállalat előre meghatározott, nagyobb mennyiséget és értékben szállít, a vevő országában érvényes áfakulccsal kell számolnia. Ha a vevő pénzintézet, kórház vagy állami intézmény, akkor a törvény más passzusai érvényesek.
Az áruk közösségen belüli szállítása szintén újabb magyarországi áfajogszabályok bevezetését teszik szükségessé, ahol az áfakulcs a kiinduló országtól, valamint a vevőtől függ, aki választhat, hogy a különböző áfakulcsokat alkalmazó országok közül hol adóztassák az árut vagy szolgáltatást. Jövő július elsején az unió új, a magyarországitól jelentősen eltérő áfaszabályokat vezet be az elektronikus tranzakciókra, a fizető-tv-csatornákra és a telekommunikációs szolgáltatásokra.
A legnagyobb rémálom az uniós áfastatisztikai rendszer, az ezzel járó új jelentési kötelezettség lesz. Háromhavonta „European Sales Listing” néven listát kell leadni minden közösségen belüli áruszállításról. A számlákon újabb adatokat kell feltüntetni. Magyarország bevezeti az Intrastat rendszert, amelyben a cégeknek havonta kell jelenteniük úgynevezett statisztikai bevételüket, a szállítás időpontjától és az áru felhasználásától függő három különböző rendszerben. Amennyiben magánszemélyek egy másik uniós ország polgárának adják el az autójukat, szintén speciális áfás számlát kell beadniuk.
Tóth Katalin