A lótenyésztők között általánosan elfogadott nézet, hogy Magyarországon a kormány által kialakított szabályozási feltételek mellett a lakosság hozzáállása sem kedvez a Nyugat-Európában igen népszerű és nyereséges lóversenysportnak. Ugyanakkor különböző mértékben, de mindenki nagy reményeket fűz a galopp- és ügetőversenyek rendezésére egyaránt alkalmas Kincsem Park jövő évi várható megnyitásához.
Az összesen 3 milliárd forintba kerülő beruházással kapcsolatban borúlátó vélemények is vannak, amelyek aligha minősíthetők alaptalannak, hiszen a tulajdoni viszonyok problémái miatt félbeszakadt építkezés már közel öt éve húzódik, és eddig csupán a pálya építését fejezték be. A kiszolgáló épületek és a lelátók kivitelezéséhez - az építési engedély hiánya miatt - még hozzá sem kezdtek.
A katasztrofális futtatási viszonyok ellenére a magyar versenylovak közép-európai szinten kiemelkedő teljesítményeket nyújtanak, de ugyanez a nagy nyugat-európai versenyek vonatkozásában már nem mondható el. Kelet- és Közép-Európában a magyar lovak a szűk élmezőnybe tartoznak, nyugati társaikkal viszont nem képesek lépést tartani, s csupán harmadvonalbeli indulóknak számítanak. Tenyésztők általános véleménye szerint ez mindaddig így lesz, amíg az állam nem teremt konkurenciát a fogadásokat rendező Szerencsejáték Rt.-nek, nem engedélyezi több bukmékeriroda felállítását, megteremtve a finanszírozás és ezen keresztül a versenydíjazás legelemibb feltételét. Elmondásuk szerint ez - miközben az állam számára is évente több milliárd forint bevételt eredményezne - vonzóbb lehetőséget kínálna a befektetőknek, hogy a magyar lóversenysportba invesztáljanak.
A nemzetközi elithez való felzárkózáshoz a lóállomány vérfrissítésére is szükség lenne - jelentette ki Bagi Imre, vezető magyar lótenyésztő. Erre azonban jelenleg nincs sok esély, mert a magyar versenylovak vérvonala, illetve a hazai tenyésztők által megfizethető lovak nem tartoznak a nemzetközi mezőnyhöz. Új vérvonal bevezetésére, az állomány nemzetközileg elismert versenyeken is jó szereplésre képes lovakkal való gazdagítására ismét csak a fogadások felfuttatása adhatna anyagi fedezetet.
A költségekkel kapcsolatban Bagi megjegyezte, hogy ha valaki megfelelő ellátó infrastruktúrával rendelkezik, annak egy ló fenntartása havi 20 ezer forintba kerül, akinek nincs saját istállója és legelője, ennek a dupláját is kifizetheti. Ezt megerősítette Rozsnyói György neves hazai lótenyésztő is, aki szerint havi 50 ezer forintból hozható ki egy ló tartása.
Pécsi István, a Magyar Lóverseny Kft. marketingigazgatója lapunknak elmondta, hogy a Kerepesi úti pályát, illetve a hathektáros telket egy francia cég, a Bouygues kapta meg, s a vételár nagyobb része fejében vállalta, hogy átépíti és nemzetközi színvonalúvá teszi a Kincsem Parkot, amely így a magyar lóversenyzés fellegvárává válhat. Elmondása szerint ha megépül a létesítmény - és olyan lesz, mint azt az eredeti tervekben elképzelték -, a látogatottság növekedésével vélhetően a fogadási kedv is fellendül, s ezzel rentábilissá válhat a magyar lósportfogadás. Pécsi megjegyezte, hogy a hagyományos szilveszteri futamot még mindig a Kerepesi úti pályán tartják meg.
Bagi nem bízik a Kincsem Park felújításában, s a magyar lóversenyzés jövőjét leginkább az osztrák pályákon látja biztosítva. Több más lótartó is a jövőre megnyíló, a magyar határtól nem messze fekvő ebreichsdorfi lóverseny-komplexumban bízik, amely méreteivel és a nyújtott szolgáltatások színvonalával az egész család számára kikapcsolódási lehetőséget kínál. A létesítmény rendelkezik homokpályával, kiváló minőségű gyeppel, de alkalmas lesz ügetőnek is, és a futamok szünetében a szórakoztatócentrumban kínál időtöltési lehetőségeket.
