Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az intézmények létszám- és bérfelmérései alapján csak most lehet pontosan meghatározni, hogy egy-egy munkáltató mekkora összeget fordíthat az emelésre. A kormány ugyanis a száznapos programjában vállalt 50 százalékos közalkalmazotti béremelésre fordítható keretet a régi és az új bértábla alapilletményének különbségéből kalkulálta, és ezt a pénztömeget kell most leosztani egy-egy intézményhez.
A közszférában érzékelhető feszültség egyik okozója, hogy a bérrendezésnél az intézményi menedzsmentnek alkalmazkodnia kell az új közalkalmazotti bértábla fizetési kategóriáihoz is. A szakértők szerint az is hozzájárul az elégedetlenséghez, hogy e szférában nem fix összegű a fizetés, a pluszfeladatok, túlórák is megjelennek a keresetben, márpedig a borítékban csak az alapilletmény és a szorosan ehhez kapcsolódó jövedelemelemek emeléséből származó többletbér jelenik meg.
Az összeg elosztásának elvei szerint valamennyi érintettnek el kell érnie az új bértábla által megszabott alsó fizetési határokat. Így ha az 50 ezer forintos fizetési kategóriába tartozó alkalmazott most a 75 ezer forintos besorolásba kerül, noha eddig is tízezer forinttal többet kapott munkájáért, most az átlagos emelésre nem, csak a jelenlegi keresete és az új besorolása közötti különbségre számíthat.
