Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A most érvényben lévő törvények alapján a nyugdíjakat minden évben az adott esztendőben a foglalkoztatottak várható nettó keresetemelkedése és nyugdíjas-infláció (azaz a nyugdíjasok fogyasztási szokásait figyelembe vevő, úgynevezett „nyugdíjaskosár”-ban szereplő termékek átlagos áremelkedése) alapján kell növelni januárban. Ha az áremelkedés magasabb az előre kalkuláltnál, akkor novemberre írják elő a jogszabályok a korrekciót, a pótlólagos nyugdíjemelést.
Erre az évre – a kétéves költségvetés előrejelzése alapján – a várt infláció 5,5 százalék, a keresetek előre kalkulált emelkedése pedig 8,4 százalék volt. A kormány ugyanakkor kötelezettséget vállalt arra, hogy az ezek alapján törvényesen járó összeget további 3 százalékkal emeli. Így az év elejei nyugdíjemelés 9,7 százalékra jött ki. Nagyon hamar egyértelművé vált azonban, hogy a költségvetésben szereplő számok az idén sem tarthatók. Így májusban már 6 százalékos nyugdíjas-inflációval és a keresetek 16-17 százalékos emelkedésével számoltak. Így született a kormánydöntés a májusi újabb 4,5 százalékos nyugdíjemelésről, ami – a januári emeléssel együtt – az év egészére összesen az ellátások 14,6 százalékos növelését jelenti.
