Júliusban hónapok óta először javultak az inflációs várakozások, felkeltve a reményt, hogy a piacok végül hitelt adnak a jegybank 4,5 százalékos 2003 decemberi inflációs céljának. Az augusztusi felmérésben azonban ismét emelkedett a konszenzus, 14 báziponttal, 4,95 százalékra. A 4,6 százalékos júliusi 16 éves mélypontról augusztusban az átlagelőrejelzés szerint már 4,8 százalékra, decemberre pedig 5,2 százalékra emelkedik az infláció. Mindez azt jelenti, hogy a következő évre a piac alig vár inflációcsökkenést. Az éves átlaginflációra a konszenzus 2002-re 5,41, 2003-ra 4,97 százalék.
Az elemzők csaknem egyöntetűen egyetértenek, hogy hétfői ülésén és egész szeptemberben a Monetáris Tanács nem nyúl a 9,5 százalékon álló kéthetes betéti kamathoz, illetve hogy jövőre összesen 50-150 bázisponttal csökkenhetnek a jegybanki kamatok. A közbeeső időszakot tekintve azonban, amelynek kamatai már befolyásolhatják a jövő évi inflációt, bizonytalan a piac, és már korántsem olyan biztos benne, hogy a szorító ciklus véget ért, mint a múlt hónapban. Tizenötből négy elemző 25-50 bázispontos kamatemelést lát előre erre az évre, négyen 50 bázispont csökkentést, heten pedig változatlan kamatokat várnak.
Elemzők a bizonytalanságot okozó tényezők közül hármat emeltek ki. Az egyik, hogy a jegybank által az egyik fő inflációs kockázatként emlegetett béremelkedés mértéke a magánszektorban a jövő évet tekintve még nem ismert. Egy másik lényeges bizonytalansági tényező, hogy alakul a fizetési mérleg hiánya, mondták az elemzők. Az augusztusi felmérésben 120 millió euróval nőtt a 2002-re vonatkozó konszenzus, 2,79 milliárd euróra, ami már kerek egymilliárd euróval haladja meg a januárban várt szintet. A jelenlegi várakozások szerint nem gyengül a forint az euroval szemben: szeptember végéig a jelenlegi szinteken marad, 245,17 körül, az év végére mérsékelten erősödik, 244,47-re, a jövő év végén pedig 241,19 körül lesz.
Az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzések ugyancsak romlottak, 2002-re 47 milliárd, 2003-ra pedig 57 milliárd forinttal, 759, illetve 701 milliárd forintra. A változás azonban jórészt abból adódik, hogy egyes elemzők elkezdték az EU ESA 95 módszerei szerinti számítást, ami a jelenlegi sztendernél nagyobb hiányt mutat ki.
Az elemzői konszenzus szerint a szeptember 2-án kijövő másodk negyedéves GDP adat 3,3 százalékos növekedést fog mutatni, tehát a gazdaság megkezdi a kilábalást a 2,9 százalékos első negyedéves ötéves mélypontról. Az éves gazdasaági növekedési előrejelzések azonban némileg romlottak: 2002-re 14 bázisponttal 3,47 százalékra, 2003-ra pedig 13 bázisponttal 4,25 százalékra.
A piac és az elemzői előrejelzések tanusága szerint az állampapírárak tartósan megsínylették az idei gazdasági fejleményeket. A 12 hónapos kincstárjegy irányadó hozama csütörtökön 9,84 százalék volt. Az augusztusi konszenzus szerint ez az év végéig 9,42 százalékra csökkenhet. A májusi kamatemelés előtt a piac még 7,64 százalékot várt. A hároméves államkötvény esetében az év végi várakozás az áprilisi 7,21-ről 8,94 százalékra romlott. Magasabb hozam alacsonyabb árat jelent a befektetők és nagyobb kamatfizetést az állam számára.
