Az egyensúlyi mutatók tekintetében a május végéig publikált adatok az év egészére romlást vetítenek előre – tartalmazza a GKM legfrissebb jelentése. A korábbi évek gyakorlata alapján számított államháztartási hiány idén a tervezett 3,2 százalékos (GDP-arányos) szintnél mintegy 1 százalékponttal magasabb lehet. Az EU-módszertan alapján számított deficit ugyanakkor a 2001. évi 4,1 százalékról várhatóan 6 százalék körülire emelkedik – a pénzügyi tárca az ESA szerinti hiányt 5,5–6 százalékra várja. A hiány növekedése mögött tervezési hiányosságok (például a 2001. évi közalkalmazotti béremelés hatását nem vezették át), a makropályában mutatkozó eltérések (a gazdasági növekedés korábban vártnál erőteljesebb lassulása), illetve a költekezés kormányváltás előtti felgyorsulása egyaránt meghúzódnak. A jelentés nem tér ki rá, de a költekezést az új kormány programjának végrehajtása nem lassítja.
A piaci előrejelzéseknél kedvezőtlenebbül alakult a folyó fizetési mérleg egyenlege az első negyedévben. A GDP-arányos hiány 3–3,7 százalék, a pénzügyi tárca 3,5 százalék körülire számít. A külkereskedelmi mérleg romlása főként a fogyasztási import emelkedésének következménye, ennek növekménye éves szinten elérheti a 700 millió eurót. Lényegesen kisebb romlás várható a beruházási import második félévi élénkülése kapcsán. A külkereskedelmi áruforgalom pénzforgalmi szemléletű hiányát összességében éves szinten a tavalyinál 0,8–1,2 milliárd euróval magasabbra várja a tárca. A GM jelentése mindkét makromutató esetén enyhén pesszimistább, mint a pénzügyi tárca (lásd a táblázatot).
A turizmus devizaegyenlegének első negyedévi kedvezőtlen alakulása az adatok szerint összefügg az euró-készpénz bevezetésének egyszeri hatásával. A második félévben a nyugat-európai konjunktúra élénkülésével az egyenleg valamelyes javulása várható, az év egészét tekintve pedig a tavalyihoz hasonló devizabevételi többletre számítanak a GKM elemzői.
Az infláció szempontjából a külső tényezők hatása az év hátralévő részében semleges lesz. Az euró erősödése ellensúlyozhatja a kőolaj világpiaci árának szerény növekedését, és az Európai Unióban a gazdasági élénkülés ellenére alacsonyan tarthatja az árak emelkedésének ütemét (vagyis az importált infláció várhatóan nem emelkedik). A költségvetési politika 2001 közepe óta mutatkozó fellazulása, az erőteljes fogyasztói kereslet és a tavalyi év második felében mért alacsony havi szintű bázisadatok azonban fékezik a dezinflációt.
