A jegybank közleménye szerint a májusi kamatemelés óta napvilágot látott információk alapján megállapítható, hogy a versenyszektorban továbbra sem mérséklődött a bérinfláció és erőteljes az államháztartás keresleti hatása. A dezinfláció folytatása és a gazdaság kiegyensúlyozott növekedésének megőrzése anticiklikus fiskális politikát tesz szükségessé, az expanzív fiskális politika pedig túlzott terhet ró a monetáris politikára. A Monetáris Tanács az elkövetkező időszakban fokozott figyelemmel kíséri az inflációs kockázatot hordozó folyamatok, ezen belül a fiskális politika és a háztartások keresletének alakulását. A kedvezőtlen folyamatok fennmaradása a monetáris kondíciók szigorítását teheti szükségessé - áll a közleményben.
A jegybankárok úgy vélik, hogy az inflációs célkövetés rendszere a bevezetését követő első év tapasztalatai alapján jól szolgálta a dezinflációs politikát. Fontos, hogy az új monetáris politikai rendszer megőrizze eddig felhalmozott hitelességét; ez mérsékli az infláció további csökkentésének rövidtávú reálgazdasági költségeit, az expanzív fiskális politika és a termelékenységnövekedéssel összhangban nem álló bérnövekedés viszont növeli azokat - figyelmeztetnek a Tanács tagjai, akik szerint a dezinfláció folytatására azért van szükség, mert az árstabilitással együtt járó kiszámíthatóbb gazdasági környezet a beruházások emelkedését és tartósan magasabb ütemű gazdasági növekedést eredményez. A jegybank ezért a jövőben is az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszik: a monetáris politika így járulhat hozzá a társadalmi jólét növeléséhez.
A Monetáris Tanács úgy döntött, hogy a bankközi kamatok volatilitásának mérséklése és az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlatának átvétele érdekében az MNB irányadó eszköze körüli egynapos kamatfolyosó szélességét 2002. szeptember 1-i hatállyal 1 százalékponttal csökkenti. Ennek értelmében 2002. szeptember 1-től az egynapos aktív oldali rendelkezésre állás (O/N fedezett hitel) kamata az irányadó kamatnál 1 százalékponttal magasabb, az egynapos passzív oldali rendelkezésre állás (O/N betét) kamata pedig az irányadó kamatnál 1 százalékponttal alacsonyabb lesz.
A jegybank legutóbb májusban emelte meg az alapkamatot, ekkor a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva az MNB 50 bázisponttal, 9,0 százalékra növelte a kölcsönzés költségét. Az elemzők úgy vélik, hogy a monetáris politika feltételrendszere idővel enyhülni fog, de a kamatszint csökkentésével a jegybankárok feltehetően megvárják, amíg tisztábban látják majd a fiskális folyamatok hatásait.
