Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB a kamatemelés mellett tette le a voksát. A Monetáris Tanács mai ülésén 2002. május 22-i hatállyal 8,50 százalékról 9,00 százalékra emelte meg a jegybanki alapkamatot, a testület erről a gazdasági és pénzügyi folyamatok értékelése nyomán határozott. A lépés várható volt, ám a kamatemelésre számító elemzők zöme csupán negyed százalékpontos változtatást várt.
A Monetáris Tanács értékelése szerint Magyarországon jelenleg a keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkeznek inflációnövelő tényezők. Ezek pedig együttesen már veszélyeztetik a dezinflációs pályát. A tanács véleménye szerint a monetáris kondíciók lazulása nem engedhető meg, ezért határozott az alapkamat szintjének emelése mellett.
Az áprilisi infláció meghaladta a várakozásokat, de a rossz adatot elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők áralakulása okozta - véli a Monetáris Tanács. Ez azonban önmagában még nem indokolta volna a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ehhez kellett az idei első negyedévi gyors bérkiáramlás is. Idén január-márciusban ugyanis a versenyszektorban 14,1 százalék, a közszférában pedig 32,6 százalék volt a bruttó nominális béremelkedés.
Ha már az eddigi folyamatok kamatemelésre adtak okot, felmerül a kérdés, milyen hatást vált ki a Monetáris Tanácsból az új kormány száznapos programja. Az MSZP-SZDSZ kormány tervezett lépései ugyanis 2002-ben mintegy 200 milliárd forintos többletkiadást követelnek a költségvetésből, ezt pedig csupán részben képes a tervezettnél magasabb infláció miatti többletbevétel finanszírozni. Medgyessy Péter, miniszterelnök-jelölt viszont a Financial Timesnak kijelentette, hogy akkor is végrehajtják a kampányban ígért nyugdíjemelést és a köztisztviselői fizetések emelését, ha ehhez az államnak hitelt kell felvennie.
