Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A reálkeresetek az év első három hónapjában 11,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - adta hírül a KSH. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó nominális átlagkeresete 19,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első negyedévben. Az első két hónapban a reálkeresetek 11,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 19,2 százalékkal, nettó átlagkeresete 18,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly január-februárban.
A bérek növekedése még mindig nem látszik az inflációs adatokon, de ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ne lennének érezhető jelei a növekvő keresletnek. A fogyasztói árindexben elsősorban a piaci szolgáltatások árindexében lenne tetten érhető a kereslet oldali inflációs nyomás, de ennek egyenlőre nincs nyoma. A szolgáltatások árindexe ugyan nem alacsony, de ezen belül nem a piaci, sokkal inkább a hatóságilag meghatározott szolgáltatások árának emelkedése a meghatározó.
A keresleti nyomás hiányának egyik magyarázata az lehet, hogy a lakosság megtakarít és beruház. Az elemzők főképp a lakásépítések és vásárlások, illetve a lakáshitel állomány gyors növekedést jelölik meg olyan fekete lyukként, amely elnyeri a rendkívül gyors reálbér növekedést.
Az MNB mai tájékoztatása szerint a lakás- és fogyasztási hitelek áprilisban 40 milliárd forintot meghaladó mértékben emelkedtek, miközben a tranzakciók eredőjeként a megtakarítások 6,4 milliárd forinttal csökkentek. Az összes megtakarítás ebben a hónapban így csak az inflációs kompenzáció és a árfolyamváltozások miatt emelkedett, előbbi csaknem 22, utóbbi 4,8 milliárd forintot hozott a háztartások konyhájára.
