Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A TOP-100 nagyvállalatok konjunktúra-indexe 2002. első negyedévében 51,3 százalék, 0,8 százalékponttal elmarad az előző negyedévi szinttől. A márciusi konjunktúra-index értéke 50 százalék, ami 2 százalékponttal alacsonyabb a februári értéknél. A mutatók havi értéke összességében mérsékelten csökkenő trendet mutat. A hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásait összegző mutató visszaesése mögött a külpiaci feltételektől függő vállalatcsoport bizonyos fokú elbizonytalanodása áll. Az index értéke azonban nem csökkent az 50 százalékos határ alá, a bizakodó és a borúlátó válaszok aránya kiegyenlített.
A vállalatvezetők mind az ország, mind cégük növekedési lehetőségeit mérsékelt bizakodással szemlélik, érdemi javulásra rövidtávon nem számítanak. A belföldi kereslet konjunktúra-élénkítő hatása veszített erejéből, az elmaradt exportrendeléseket már nem képes ellensúlyozni. A külpiaci kereslet élénkülésével e vállalati kör kevesebb mint egyharmada számol. A beruházási hajlandóság az év eleji pozitív szándékot követően mérséklődött, a múlt év végi mélypontot azonban meghaladja. A vállalkozások 40 százaléka kihasználatlan kapacitással rendelkezik. Az inflációs várakozások összhangban vannak a költségvetési előirányzattal és a kutatóintézeti előrejelzésekkel.
A kis- és középvállalkozások (kkv) első negyedévi konjunktúra-indexe 48,2 százalék, tendenciájában javuló irányzatú. A márciusi konjunktúra-indexek értéke 49,6 százalék, 1 százalékponttal magasabb a februári értéknél. A lakossági fogyasztás élénkülése, az infrastrukturális beruházások növekedése, a kkv szektor beruházásaihoz nyújtott támogatások bizakodással töltik el a cégvezetőket. A bizalmi indexek elmozdultak a mélypontról és jó az esélye annak, hogy az év közepére a termelés növekedése elkezdődik. A gazdaság egészének fejlődését a vállalkozások 42 százaléka ítéli kedvezőnek, cégük fejlődésének megítélésében mértéktartóbbak a vélekedések.
Új fejlemény, hogy a vállalatok egyharmada a verseny erősödésétől tart. A cégek tőkehiányról panaszkodnak, a fejlesztési hajlandóság továbbra is alacsony, amelyben a jövő bizonytalanságát és a tőkehiányt említik legfőbb okként. Meglévő termelőeszközeik kihasználása kielégítő. A szektor pénzügyi helyzete viszonylag stabil, az infláció további mérséklődésével, az elmúlt fél év kedvező tendenciáinak továbbélésével számolnak a vezetők.
Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2002. I. negyedévében csaknem 6 százalékponttal, 49,1 százalékra emelkedett. Ez volt a legnagyobb növekedés a tavaly márciusban indult felmérések óta. Az index minden egyes komponense javuló tendenciát mutat az előző negyedévihez képest. Legnagyobb mértékben az ország gazdasági fejlődésének elmúlt évi és a következő évre várható kilátásairól alkotott kép vált pozitívabbá, legkevésbé a háztartások saját anyagi helyzetének - a közepesnél kissé negatívabb - megítélése változott. Az optimizmus mellett szembetűnő a bizonytalanok arányának növekedése.
A munkanélküliség növekedésére és csökkenésére számítók aránya nagyjából egyenlő, viszont a várható infláció megítélésében továbbra is pesszimista a lakosság, amelynek fele még mindig növekvő inflációtól tart. A megtakarítási képesség lényegében nem változott, a lakosság mintegy fele éppen hogy megél jövedelméből. Nőtt viszont a nagyobb összegű kiadások tervezett száma és aránya. A leggyakoribb kiadássá a ház- és lakásfelújítás lépett elő, jelentősen nőtt a lakásvásárlás iránti igény is, nyilvánvalóan a kedvezőbb hitelfelvételi kondíciók hatására. A háztartások zöme az ingatlanforgalom élénkülésére, valamint az ingatlanárak növekedésére számít.
