Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakásépítési kedv másfél éve tartó növekedése a városokban az előző évinél kisebb lendülettel, de tovább folytatódott. A fővárosban 43 százalékkal, a megyei jogú városokban 34 százalékkal több új lakásra kértek építési engedélyt, mint 2000 első félévében, mialatt a községekben nem nőtt az új engedélyek száma.
A városi építkezések megnövekedett aránya kissé módosította a lakásépítés korábban jellemző szerkezetét. Az átlagos növekedést messze felülmúlta a gazdasági vállalkozások által épített lakások számának emelkedése (68 százalékos, a megyei jogú városokban kétszeres), s ezzel együtt az értékesítési céllal készült (78 százalékos), valamint az új többszintes lakóépületek lakásszámának (87 százalékos) gyarapodása. A legtöbb lakást most is a lakosság építtette, de részaránya lassan csökken. A természetes személyek építtetői szerepét lassan a gazdasági vállalkozások veszik át, s ezen az oldalon - a vállalkozások térhódításánál - látványosabb a változás: a lakások 18 százalékát építtették, szemben a 2 évvel ezelőtti 10 százalékkal. Az építtetői kör változásából eredően a lakások eddigieknél nagyobb aránya épült értékesítési céllal (18 százalék). Új családi házban a lakások 64 százalékát, új többszintes, többlakásos épületben 20 százalékát építették, szemben az előző év hasonló időszakkal.
Országos átlagban nem változott az épített lakások alapterülete (102 m2), de területi struktúrája szerint eltérő, összefüggésben a vállalkozói lakásépítés megnövekedett arányával. Budapesten és a megyei jogú városokban 4-5 m2-rel kisebb lakások épültek, mint az előző időszakban, a többi városban és a községekben ugyanennyivel nagyobb az átlagos alapterület.
A kivitelezés területén is lassan tovább csökken a lakosság szerepe, lakossági házilagos kivitelezéssel a lakások 44 százaléka készült, 42 százalékát pedig az építőipari főtevékenységet folytató vállalkozások építették.
