Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ipari termelést a tavalyinál jóval szerényebb, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számító növekedés jellemezte. Az ütemcsökkenésben az export és a belföldi kereslet szegyaránt szerepet játszott. Az építőipar teljesítménye viszont májusban kiugróan magas volt, és a január-májusi növekedési ütem is meghaladta a tavalyit. A mezőgazdasági termékek felvásárlása továbbra is csökkent. A kiskereskedelmi forgalom - összhangban a lakosság vásárlóerejének alakulásával - számottevően emelkedett.
A gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra sem változott lényegesen. A folyó fizetési mérleg egyenlege májusban kissé romlott, de az öthavi passzívum csak kevéssé tér el a tavalyitól. Az államháztartás hiánya nominálisan is jelentősen csökkent.
Az áralakulás egyik meghatározó tényezője májusban is a mezőgazdasági termékek árának jelentős emelkedése volt, a másik a forint erősödése. A fogyasztói árak átlagos növekedési üteme az I. félévben nagyobb volt, mint tavaly.
A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a munkanélkülieké viszont számottevően csökkent. A január-májusi reálkereset érzékelhető ütemben emelkedett.
A magyar gazdaság növekedésének külső feltételei rosszabbodtak. A világ meghatározó gazdasági térségeiben a múlt év második felétől kezdődően mérséklődött a gazdasági növekedés üteme. A folyamat kiterjedtségét, valamint mértékét jelzi, hogy az OECD-térségben - amely a világ gazdasági teljesítményének 75-80 százalékát adja - a GDP I. negyedévi növekedési üteme felére, 2 százalékra esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
