Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul 11,25 százalékon hagyta az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát tegnapi ülésén. A kiadott közlemény szerint a monetáris tanács a kívánatos árfolyamszint fennmaradása mellett arra számít, hogy 2001 végére az infláció az előrejelzett 7±1 százalékos sávban marad, 2002 végére pedig teljesül a kitűzött 4,5±1 százalékos cél, feltéve, hogy a világpiaci olajár és az euró/dollár keresztárfolyam a június havi átlagos értékhez képest lényegesen nem változik, és a konjunktúrális feltételek is az előrejelzésekkel összhangban alakulnak.
Az árfolyamrendszer megváltoztatásának első tapasztalatait értékelve a közlemény megállapítja, hogy a sáv kiszélesítését követően a forint felértékelődött. Ennek hátterében elsősorban a hosszabb lejáratú állampapírok iránt megnövekedett külföldi kereslet állt. A devizaliberalizáció ellenére a rövidlejáratú kamatokra érzékeny spekulatív tőkeáramlás számottevő mértékben nem jelentkezett.
Az MNB szerint a monetáris rendszer átalakítását az infláció tartósan magas szintje tette szükségessé, amit a jegybank elsősorban a negatív külső hatások elmúlt másfél évbeli sorozatával magyaráz, hozzátéve, hogy 2000 második felétől megjelentek az inflációs várakozások hatásai is. A monetáris tanács megítélése szerint a tervezettnél rosszabb inflációs teljesítmény
hátterében nem a gazdaság túlfűtöttsége áll: a kedvezőtlenebbre fordult külső konjunktúra eredményeként az aggregált kereslet növekedése a 2000. évhez viszonyítva idén várhatóan lassul. Az MNB ezért arra törekszik, hogy a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett mérséklődjön az áremelkedések üteme. Visszafogott ár- és bérnövekedés esetén az infláció visszaszorításának reálgazdasági költségei mérsékelhetők - hangsúlyozza a jegybank, amely a versenyszektorban az ideinél rugalmasabb béralkalmazkodást vár.
Az MNB 2001-ben és 2002-ben egyaránt 4-5 százalék körüli GDP növekedésre számít, idén a külföldi kereskedelmi partnerek
növekedésének lassulását szerinte ellensúlyozza a költségvetési politika keresletbővítő hatása. A kereslet belföldi összetevőin belül a lakossági jövedelmek gyors növekedésének eredményeként a fogyasztás várhatóan 4,5 százalék körüli ütemben emelkedik.
2002-re, a nemzetközi előrejelzések alapján az MNB megélénkülő külföldi konjunktúrára számít. Az állami kereslet 2001-hez képest nem emelkedik tovább, a fiskális politikának nem lesz számottevő keresletbővítő hatása.
A GDP növekedését mindkét évben meghaladó belföldi felhasználás eredményeként növekszik a külső finanszírozási igény. 2001-ben a GDP 4 százaléka körüli, 2002-ben ezt kis mértékben meghaladó folyó fizetési mérleghiány valószínűsíthető; a finanszírozási prognózis alapján ez összhangban van a jegybanki árfolyamcélokkal.
