A törvény azon passzusáról van szó amely lehetővé teszi, hogy a Posta papírforma szerint is irányító befolyást szerezzen a Postabankban (Pb). Az ugyanezen törvénycsomaggal módosított Hpt. ugyanis nem kifejezetten a Posta, hanem az egyetemes postai szolgáltató számára engedi meg, hogy 15 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen hitelintézetben. Ha tehát e bekezdést megsemmisítenék, a Posta csak a hírközlési törvény december 23-i hatályba lépését követően szerezhetne 15 százaléknál nagyobb részesedést a bankban.
A pénzügyi tárgyú törvény a vitatott passzus miatt kétszer is az Országgyűlés elé került. A problémák gyökere, hogy a PM a törvény zárószavazása előtt az egyik törvényhelyről a másikra kívánta áthelyezni a postai szolgáltató kijelöléséről rendelkező bekezdést, javaslatát azonban formailag hibásan nyújtotta be, aminek következtében a passzust végül nem szavazta meg a parlament. A bekezdés azonban végül mégis belekerült a törvényszövegbe, a törvényt aláírta az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök, s már a nyomdából vonták vissza a szocialista képviselők tiltakozása nyomán.
A köztársasági elnök a május 29-én egyszer már elfogadott jogszabályt végül visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, amely június 26-án újra lefolytatta a záróvitát és megszavazta az ominózus passzust. Az indítványt benyújtó képviselők szerint a procedúrában több eljárási hibát vétettek, a köztársasági elnök pedig megsértette az Alkotmányt, ugyanis, a törvényt csak 15 napon belül, aláírás előtt küldhette volna vissza az Országgyűlésnek.
