Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Hírlap egy korábbi számában arról adott tájékoztatást, hogy információja szerint a Magyar Fejlesztési Bank felmondta az Árva Peták nevű cég 1998-as keltezésű, 100 millió forintos hitelszerződését. A lépés oka az volt, hogy a kamatok törlesztése megtörtént ugyan, a tőketörlesztés azonban elmaradt. A cikkben szó volt arról is, hogy a felmondás annak ellenére történt meg, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik háttérszervezete, az Országos Területfejlesztési Központ támogatni kívánta a céget.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztálya előbb tanúként kívánta meghallgatni a cikk szerzőjét, később pedig gyanúsítottá nyilvánította. A lap munkatársa nem tett vallomást az ügyben, hivatkozva arra, hogy a törvény a pénzintézetek alkalmazottaira bízta a banktitkot - emiatt azt más nem is sértheti meg - , illetve a sajtótörvényre, amely megtiltja, hogy az újságíró megnevezze informátorát.
A Magyar Hírlap most arról számol be, hogy nemrég kapták kézhez a Fővárosi Főügyészség határozatát, amely a munkatársnak a BRFK döntése ellen bejelentett panaszát bírálta el. Az ügyészség a panasznak helyt adott, s a rendőrség határozatát hatályon kívül helyezte. Az indoklás a Büntetőtörvénykönyv mellett hivatkozik az értékpapírtörvényre is. Eszerint "a banktitok megsértésének vétségét az a banktitok megtartására köteles személy követheti el, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz". Az újságíró a hasonló esetekben csak "illetéktelen" személy lehet, aki viszont nem büntethető. Mint az ügyészség rámutatott: a banktitoksértés bűncselekményét csak az követheti el, akire a titkot bízták, vagyis a pénzintézetek munkatársai. Az újságíró ilyen ügyben nemcsak tettes nem lehet, de bűnrészes, bűnsegéd sem.
