Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A külkereskedelmi folyamatok versenyképes és egyensúlytartó fejlődésről tanúskodnak. Az export volumene 16-18 százalékkal, az importé 15-17 százalékkal emelkedett az első negyedévben. Az exportdinamika jelentősen meghaladja az év egészére előrejelzettet, jóval magasabb, mint a nemzetközi átlag és gyorsabb, mint fő partnereink súlyozott importjának bővülése. Az import ettől valamelyest elmaradó bővülési üteme mellett a nettó exportunk emelkedése a dinamikus gazdasági növekedésnek fontos tényezője.
A háztartások fogyasztása az első negyedévben a prognosztizálthoz közelálló mértékben emelkedhetett. Erre utal, hogy míg a reálkeresetek lényegében a számítottnak megfelelően nőttek, a pénzmegtakarítások rátájának enyhe mérséklődése valószínűsíthető, s a lakásépítés fellendülése tapasztalható. A fogyasztás bővülő tendenciáját jelzi a kiskereskedelmi forgalom emelkedése is. A reálkeresetek az első negyedévben 4,5 százalékkal nőttek (a vártnál magasabb infláció és a számítottat 2-3 százalékponttal meghaladó nominálbér dinamikák mellett), ami - az eltartott gyermekek számától függő családi adókedvezményt is figyelembe véve - a reáljövedelmek ennél valamivel magasabb ütemű növekedését jelenti. A bruttó átlagkeresetek 16,6, a nettó átlagkeresetek 15,2 százalékkal haladták meg a tavaly első negyedévit.
A lakossági megtakarításokon belül továbbra is gyorsan nő a nyugdíjbiztosítás, és kiugró a lakossági állampapír állomány emelkedése; a bankbetétek, befektetési jegyek aránya az alacsony reálkamatok mellett csökken. Folytatódott a lakossági hitelek állományának dinamikus növekedése mind a fogyasztási, mind az építési hitelek esetében (40 százalékos, illetve 62 százalékos növekedés), ezzel a hitelállomány aránya a lakosság pénzügyi vagyonához képest 9,6 százalékról 11,4 százalékra emelkedett tavaly és idén március vége között.
A beruházások tekintetében az éves prognózis jelentős gyorsulással számol. A jelzett tendencia ez évi bekövetkezését valószínűsíti a termelésbővülés struktúrája, a lakásépítés és a Széchenyi Terv programjai iránti nagy érdeklődés, a vállalkozók hitelállományának folytatódó bővülése (különösen a forinthitelek dinamikus növekedése következtében), valamint több, a vállalkozói beruházási szándékokra vonatkozó felmérés is.
Az ipari termelés indexe a tavalyi év utolsó harmadától kezdve mérséklődik, ami főként a belföldi értékesítés mérséklődésével függ össze. A kép korántsem egységes az egyes ágazatokban. Tartós termeléscsökkenés jellemző a kőolajfeldolgozó iparban, profilváltással összefüggő csökkenés van a járműiparban
A negyedév egészében a fejlődés üteme kedvezőnek ítélhető, azt pedig, hogy a harmadik hónap mérséklődő termelési teljesítménye a főbb partnereinknél tapasztalható konjunktúra-lanyhulással összefüggő importkereslet mérséklődés következménye-e, vagy csak átmeneti tényezők hatása, a következő egy-két hónap adatainak ismeretében lehet megítélni.
Az egyensúlyi jellemzők tekintetében a prognózis azzal számolt, hogy a gyors gazdasági növekedés mellett a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában némileg emelkedik, az államháztartási deficit aránya azonban mérséklődik a tavalyihoz képest. Az év eleji helyzet egyensúlyi szempontból kedvező: a folyó fizetési mérleg hiánya valamivel alacsonyabb a bázisidőszakinál, amit a belföldi jövedelemfolyamatok oldaláról az államháztartás jóval alacsonyabb időarányos deficitje támaszt alá. Jó esély van arra, hogy idén is folytatódik a gyors, egyensúlyőrző gazdasági növekedés.
Az államháztartás konszolidált mérlege négy hónap elteltével 92 milliárd forint passzívumot mutat, ami a tervezett deficitnek mindössze 19 százaléka. Időarányosan igen kedvező a központi költségvetés pozíciója: itt az előirányzott deficit alig 12 százaléka jött létre, a kamatok nélküli elsődleges többlet pedig megközelítette az egész évre tervezettet. A társadalombiztosításban ugyanakkor az év eleji hiány meghaladja az éves előirányzatot. A költségvetési adósságállomány aránya az első negyedévben tovább csökkent. Az állampapírok hozamai az év eleji csökkenést követően a vártnál magasabb infláció és a kockázati felár emelkedésének hatására valamelyest nőttek.
A központi költségvetésben a bevételek a vártnál gyorsabban nőttek, a kiadások megfelelően kontrolláltak. A bevételnövekedés a gazdasági növekedés és a magasabb infláció miatt gyorsabb, elsősorban az ÁFA-nál és az SZJA-nál. A társadalombiztosítás időarányosan magas hiányában átmeneti tényezők is szerepet játszanak (gazdálkodási előlegek, magánnyugdíjpénztári későbbi költségvetési térítés stb.), de feszültség tapasztalható a gyógyító-megelőző ellátások és a gyógyszertámogatás kiadásainál. A központi költségvetés bruttó adóssága az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt nominálisan.
Annak ellenére, hogy az államháztartás első négyhavi hiánya jóval kisebb az előzetesen vártnál, az év egészében a deficit változatlanul az előirányzottnak megfelelően, a GDP 3,4 százaléka körül valószínűsíthető. Az év hátralévő részében ugyanis többletkiadásokra is számítani kell, például a nyugdíjemelés szükséges korrekciójával, az elfogadásra kerülő módosított köztisztviselői törvény többletráfordításaival, a magasabb infláció miatt megnövekvő kamatkiadásokkal összefüggésben.
Az árfolyammal kapcsolatban számítható makrogazdasági versenyképesség az elmúlt években jellemző tendenciával szemben romlást mutat. Az év első két hónapjának átlagában a feldolgozóipari termelői árindex alapján mért reál effektív árfolyamindex 6,2 százalékos, a fogyasztói árindex alapján mért mutató pedig 2,6 százalékos reálfelértékelődést jelzett. Az árfolyam erősödése alapján az év egészére is az valószínűsíthető, hogy áralapon számítva az elmúlt években jellemzőnél magasabb lesz a reálfelértékelődés, a fajlagos munkaköltség alapon számított versenyképesség is - az eddigi javulással, illetve a tavalyi szintenmaradással szemben - feltehetőleg romlani fog. A versenyképesség alakulására gyakorolt átmeneti kedvezőtlen hatást azonban ellensúlyozza a várhatóan jelentős dezinflációs hatás, ami hosszabb távon éppen a versenyképesség tartós javulását alapozza meg.
Az infláció tekintetében az év első harmadában az előző év számítottnál kedvezőtlenebb tendenciái részben tovább folytatódtak. Az első négy hónapban a tizenkéthavi infláció 10,1; 10,4; 10,5; illetve 10,3 százalék volt. Az okok nagyobb részben azonosak a tavalyiakkal (magas olajár, agrárpiaci változások, erős dollár). A hatósági áremelések a szokott módon és az eredetileg tervezett mértékben történtek meg, a „többletet” piaci tényezők okozták. Így elkerülhetetlen volt, hogy a kormány módosítsa az idei árprognózist. A statisztikai összefüggések alapján (a tavaly második félévi magas bázis kiiktatódása miatt) az év közepétől az index eleve mérséklődik. Az árfolyamsáv szélesítése, az erősödő forint, az energiaárak normalizálódása, valamint a mezőgazdasági termelői árak növekedési ütemének csökkenése azt valószínűsíti, hogy az éves átlagos infláció 8-9 százalék, a decemberi tizenkéthavi pedig 6,5-7 százalék lesz.
