Napokig tartó hallgatás után Zbigniew Ziobro, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) egykori igazságügyi minisztere saját X-fiókján ismerte el, hogy feleségével együtt Magyarországon menedékjogot kapott. A politikus posztjában azt írta, hogy

a Lengyelországban tapasztalható politikai üldöztetés miatt

döntött úgy, hogy igénybe veszi a magyar hatóságok által biztosított védelmet, amely szerinte őt és a feleségét is megilleti. 

A hosszú bejegyzésben arról is ír, hogy őszinte köszönetemet és háláját fejezi ki Orbán Viktor miniszterelnöknek. „Néhány nappal ezelőtt Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy levelében hangsúlyozta, hogy Orbán miniszterelnök bátor vezetése és az elvek rendíthetetlen védelme tette Magyarországot példaképévé a világ számára – a hit, a család és a szuverenitás országává. Sajnos ugyanez nem mondható el Lengyelországról Donald Tusk uralma alatt. Ezért úgy döntöttem, hogy külföldön maradok, amíg Lengyelországban helyre nem állnak a jogállamiság valódi garanciái.”

Ügyvédje, Bartosz Lewandowski is megerősítette, hogy a volt igazságügyminiszter nemzetközi védelmet és politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Kiderült az is, hogy a Genfi Egyezmény alapján próbálnak neki egy útlevelet kiállítani, amely lehetővé teszi a menekült-státuszú Zbigniew Ziobro számára a szabad mozgást.

A PiS-kormány egykori minisztere a közösségi médiában azt is írta: „Úgy döntöttem, nem engedem, hogy gyermekeimet megfosszák anyjuk gondoskodásától, és a feleségem – helyettem – Donald Tusk pszichopata bosszújának áldozatává váljon”.

Lengyelországban az ügy azonnal politikai vihart kavart - gyakorlatilag egymás után posztolnak a a kormánypárti politikusok. A lengyel külügyminisztérium tiltakozott, bekérette a magyar nagykövetet, és hivatalos tájékoztatást kért Budapestről. A lengyel fél szerint a magyar lépés „aláássa az uniós jogállami együttműködés alapelveit”, mivel egy EU-tagállam egy másik EU-tagállam volt miniszterének ad védelmet akkor, amikor ellene hazájában büntetőeljárások folynak.

Minszk vagy Moszkva a következő megálló?

– ​​teszi fel a kérdést Radosław Sikorski külügyminiszter.

Aztán sorjáznak a további kommentárok: 

„A magyarországi menedékjog tökéletesen összefoglalja Ziobro karrierjét. Egy volt igazságügyminiszter gyáván menekül a lengyel igazságszolgáltatási rendszerből. Teljes összeomlás!” – nyilatkozta Tomasz Siemoniak, a különleges szolgálatok miniszter-koordinátora az X portálon.

„PiS = lopás. Egy újabb PiS-szökevény kért menedékjogot Putyin emberénél ” – jegyezte meg Michał Szczerba európai parlamenti képviselő.

Mateusz Morawiecki, akinek a kormányában Ziobro igazságügyminiszter volt, szintén megszólalt. „ Nem vagyok meglepve abban az értelemben, hogy elolvastam az indoklást. Vajon adták meg a politikai menedékjogot, mert az ügyészség politikailag motivált testületként működik? Tegyük fel magunknak a kérdést. Természetesen így van. Ezért a döntés egyáltan nem tűnik kirívónak” – mondta.

Morawiecki arról is beszélt, hogy ha bármilyen vádemelést terveznek ellene, nem szándékozik menedékjogot kérni Magyarországon. „Hadd ítéljenek el itt, ha akarnak. Ezt már sokszor hangsúlyoztam, ha kell, meg fogok jelenni, ahol szükséges, de itt, a kitaposott ösvényen fogok harcolni ezzel a kormánnyal” – mondta.

Łukasz Rzepecki, az ellenzéki jobboldali Konföderáció politikusa pedig így nyilatkozott: „Az Igazságügyi Alapban történt összes szabálytalanságot meg kell magyarázni. De legyünk őszinték – Zbigniew Ziobro ilyen körülmények között nem számíthat tisztességes tárgyalásra Lengyelországban.”

Ziobro Lengyelországban nem egyszerű politikai ellenzéki figura. Nevéhez fűződik az igazságügyi rendszer átalakítása, amely miatt Varsó éveken át konfliktusban állt Brüsszellel. A volt miniszter ellen jelenleg több eljárás is folyamatban van, köztük olyan ügyek, amelyek a Fundusz Sprawiedliwości, azaz az áldozatokat segítő Igazságossági Alap pénzeinek felhasználásával kapcsolatosak. A lengyel ügyészség gyanúja szerint a forrásokat nem kizárólag az eredeti célokra használták, hanem politikailag kötődő szervezetekhez is kerülhettek. Egyes feltételezések szerint ugyanúgy az egykori kormánypárt kifizetőhelyeként működhetett, mint a lengyel közmédia, vagy az Orlen állami olajtársaság. 

Ziobro mindezt következetesen tagadja, és politikai leszámolásként értelmezi az ellene indult eljárásokat.

A magyar döntésről persze Lengyelországban sem sokan hiszik, hogy klasszikus menekültügyi problémáról van szó, sokkal inkább politikai védelemről, politikai szövetségesek megsegítéséről. A TVN24 több politikust is idéz, aki szerint elfogadhatatlan, hogy egy uniós tagállam „biztonságos menedéket” nyújtson egy olyan politikusnak, aki ellen a saját országában eljárás folyik.

A Rzeczpospolita elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani ügy nem előzmények nélküli: Magyarország korábban már adott menedékjogot egy másik lengyel politikusnak, Marcin Romanowskinak, aki szintén Ziobro köréhez tartozott, és szintén pénzügyi visszaélések gyanúja miatt került bajba hazájában. 

Megszólalt Ziobro egykori helyettese is. A hazájában korrupcióval vádolt, Magyarországon politikai menedékjogot szerző Romanowski, aki a hírek szerint szerény körülmények között él Budapesten, az Országházra néző lakásában, azt írta: 

Tusk bandájával nem tárgyalunk – közönséges banditákkal harcolni kell

Emlékeztet rá, hogy egy éve kapott politikai menedékjogot és végül csak az Interpol döntése akadályozta meg a konkrét politikai üldöztetést. Ma viszont Ziobroékkal már hárman vannak. 

Ám a Tusk-kormányhoz hű politikusok szerint Magyarország ezzel nemcsak egy konkrét politikust véd, hanem precedenst teremt arra, hogy egy uniós tagállam menedéket adjon olyan szereplőknek, akik hazájukban elvesztették a politikai védettségüket.

A Polsat Newsnak Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy „amit Zbigniew Ziobro tesz, az kivételesen demoralizálja az egész igazságszolgáltatási rendszert”. „Egy volt igazságügyi miniszter a tetteiért való felelősségvállalás helyett Orbánhoz, Putyin barátjához menekül. Ez tényleg demoralizáló”

Hozzátette, hogy mindenkinek itt szembe kell néznie az igazságszolgáltatással, az igazságszolgáltatás senkit sem fog elkerülni”.

Dőlnek a csontvázak, jól tartották a bukott kormány kegyeltjeit

Habár az új Tusk-féle kormány elleni vádak - miszerint boszorkányüldözést folytat elődeivel szemben - nem állnak nagyon messze a valóságtól, ám közben az előző kormányzás is lelepleződik: nemcsak a lengyel közmédia volt a Kaczynski-rendszer fő kifizetőhelye, hanem az Államkincstár, sőt a Legfőbb Ügyészség. Azt mondják, ez még csak a kezdet. >>>

A helyzet jogi szempontból is kényes. Az Európai Unió tagállamai elvileg kölcsönösen elismerik egymás igazságszolgáltatási rendszerét, és a menedékjog intézménye alapvetően nem arra szolgál, hogy egy másik uniós ország politikai elitjének tagjait védje meg a saját hazájukban zajló eljárásoktól. Éppen ezért váltott ki ekkora felháborodást a lengyel politikában a magyar döntés.

Magyar részről eddig nem érkezett részletes indoklás. Szijjártó Péter annyit megerősített: Magyarország több lengyel állampolgárnak is menedékjogot és menekültstátuszt adott, mert szerinte hazájukban politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A külgazdasági és külügyminiszter azt állította, Lengyelországban „válságban van a demokrácia és a jogállam”, példaként említve a köztelevízió „elfoglalását”, és hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságok az uniós és hazai szabályok szerint járnak el. Konkrét neveket azonban nem közölt, arra hivatkozva, hogy az érintettek védelme ezt nem teszi lehetővé. A konkrét ügyben azonban nem nevezték meg az érintetteket – ezt tette most meg maga Ziobro az X-en.