Egyedülálló régészeti leletre leltek Dél-Lengyelországban: Bochnia közelében egy 15. századi cserépedényből temérdek középkori érme került elő. A kincs ezüst dénárokat és arany dukátokat rejtett, melyek a Jagelló-kor és Luxemburgi Zsigmond regnálásának idejét idézik – számol be a Heritage Daily.

A Rába folyó menti kisváros környékén fémdetektoros kutatók bukkantnak a különleges középkori kincsre, amely egy földbe rejtett kerámiakorsóban pihent, benne nemesfémből vert érmékkel a 15. századból. 

Ennek nyomán az Index azt írja, a felfedezést azonnal jelentették a tarnówi örökségvédelmi hivatalnak, az pedig a bochniai Fischer Múzeum régészeit küldte a helyszínre. A kincs feltárását ellenőrzött körülmények között, a krakkói AGH Egyetem szakemberei végezték el, hogy a kerámiaedény és tartalma sértetlenül megmaradjon.

Majd a mikroásatás befejeztével 592 ezüst Jagelló-dénárt, 26 különféle méretű félgarast és négy arany dukátot azonosítottak, melyeket Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején vertek, 1387-1437 között.

Szakértők úgy látják, a lelet Bochnia középkori kereskedelmi központi szerepét bizonyítja. A kincs pedig jó eséllyel egy tehetős kereskedő megtakarítása vagy egy politikai válság idején elrejtett vésztartalék lehetett.

A cserépedényt az érmékkel egyetemben jelenleg a bochniai Stanisław Fischer Múzeumban konzerválják. A munkálatok befejezése után a nagyközönség számára is állandó kiállítás keretében lesznek látható a leletegyüttes.

Felbecsülhetetlen kincsekre bukkantak a szemétben, piszkosul jövedelmező volt

Komoly értékkel bíró, igazi kulturális és szellemi csemegékre, de egyéb drága tárgyakra is lelt egy hulladékválogató az enyészetnek szánt szeméthalmok között. Részletek >>>

Kapcsolódó