A jövő héten találkozik az a három résztvevő, amely Aleksandar Vucic szerint véglegesítheti a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) értékesítésének részleteit az orosz fél és egy másik nagy cég között - írta a Magyar Szó. A lap beszámolójából kiderült, hogy a szerb államfő óvatosan nyilatkozott a pancsovai finomító orosz részvényeinek eladását illetően, mert a tranzakció lezárásához még az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) jóváhagyása is szükséges.

Aleksandar Vucic úgy fogalmazott: „a NIS orosz tulajdonában levő részvények eladásával optimistábban kezdhetnénk az új évet”. Kiemelte, hogy

Kapcsolódó

az állam jelentős tartalékokat halmozott fel kőolajból és gázolajból is, ezért a lakosok nem érezték meg a szankciók következményét; a polgároknak nem kell aggódniuk, január 31-ig biztosan kitartanak a tartalékok.

Most már biztos, hogy az Egyesült Államok nem hagyja jóvá a NIS további működésére vonatkozó kérelmet - ezt Milan Beslac közgazdász nyilatkozta. A szakember szerint ugyanis, ha erre bármiféle hajlandóságot mutattak volna az amerikaiak, már megtették volna a szükséges lépéseket. A szankciók alatt álló, és ezért működését szüneteltető pancsovai finomító ügyének legjobb megoldása az lenne, ha egy harmadik fél vásárolná fel a NIS orosz részvényeit - erősítette meg a közgazdász.

Kitért azokra az elvárásokra is, melyek szerint az orosz fél ki is vonulhatott volna a tulajdonjogi struktúrából. A szakember szerint az ilyen megoldás geopolitikai vereséget jelentett volna Oroszországnak, és ezzel jelentősen csökkent volna a befolyása a Balkánon. Így nem fogják elengedni a NIS-t kézzel fogható érdek nélkül - vélekedett a közgazdász, aki szerint az oroszok csak a nekik megfelelő pillanatban zárják le a NIS ügyét.

Szerinte egyébként egy ilyen összetett cég eladásáról a gyakorlatban hónapokig tárgyalnak az érintettek; a pancsovai finomító rendes körülmények között 6-9 hónapig is eltarthat. Ha tehát komoly tárgyalásokról van szó, a közvélemény felé közvetített határidők, mint a január közepe vagy a február eleje, egyáltalán nem reálisak - szögezte le a közgazdász.

Az Egyesült Államok idén január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia akkor 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de ez mindeddig nem történt meg.

A MOL regionális szereplő: Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban is komoly érdekeltségei vannak. Természetes, hogy érdeklődik a NIS iránt - nyilatkozta Szijjártó Péter, azt követően, hogy december elején Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél járt. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL érdeklődésével az oroszok tisztában vannak, de a téma a moszkvai tárgyalásokon csak mellékszál volt. Mindenki tudomásul vette, hogy a MOL érdekelt lehet a tulajdonosi átalakulásban; ennél több nem történt - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy reálisan mekkora az esélye annak, hogy a MOL tényleg megszerzi a NIS-t, a politikus érdemben nem válaszolt, mert szerinte, ha százalékot mondana, az csak találgatás lenne. „A folyamat még mozog, és nincs közvetlen rálátásunk. Ami biztos: ha a MOL-nak diplomáciai támogatásra lesz szüksége, megkapja” - közölte Szijjártó Péter.