Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ankarai NATO-csúcstalálkozó egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy az európai szövetségesek felkészüljenek az Egyesült Államok várható szerepvállalásának csökkenésére. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Európa jelenleg még megfelelő pénzügyi források mellett sem rendelkezik elegendő hadiipari kapacitással ahhoz, hogy önállóan biztosítsa a szükséges fegyvereket és katonai eszközöket, ezért Washington fokozatos háttérbe vonulása komoly kihívást jelenthet a NATO európai tagállamai számára.
A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a kétnapos találkozón várhatóan három fő téma kerül napirendre. Az egyik a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak áttekintése lesz. A szövetség korábban vállalta, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emeli a védelmi és biztonsági ráfordításokat, most pedig azt vizsgálhatják meg a vezetők, milyen ütemben és milyen célokra fordítják ezeket a forrásokat.
A másik kiemelt kérdés a védelmi ipari kapacitások bővítése. Tálas Péter szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Európa még jelentős költségvetési források mellett sem képes elegendő haditechnikai eszközt előállítani. Emiatt a NATO védelmi ipari fórumán várhatóan több tízmilliárd dollár értékű szerződéseket jelenthetnek be, amelyek célja nemcsak az új fegyverrendszerek beszerzése, hanem a gyártókapacitások, az ellátási láncok és a közös beszerzések megerősítése is.
A szakértő szerint az ankarai csúcs jó alkalmat kínálhat arra is, hogy az európai tagállamok megpróbálják lassítani az Egyesült Államok által tervezett katonai jelenlétcsökkentést és eszközkivonást. Donald Trump ugyanis nemcsak magasabb védelmi kiadásokat vár el a szövetségesektől, hanem azt is szeretné, ha Európa nagyobb felelősséget vállalna saját biztonságáért. Tálas Péter ugyanakkor úgy véli, megfelelő ipari háttér nélkül ez rövid távon nem valósítható meg.
Az ukrajnai háború szintén meghatározó témája lesz a csúcsnak. Donald Trump a tervek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyal Ankarában, miközben továbbra sem látszik közeli megoldás a konfliktus lezárására. Tálas Péter szerint jelentős áttörésre nem lehet számítani, ugyanakkor fontos politikai üzenet lehet, ha a NATO ismét megerősíti Ukrajna támogatását és fenntartja eddigi álláspontját Oroszországgal szemben.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a keleti biztonsági kihívások mellett a déli térség is hangsúlyos szerepet kaphat a tanácskozáson. Törökország várhatóan kezdeményezi a NATO mediterrán és közel-keleti partnerségeinek erősítését, a Fekete-tenger biztonságának fokozását, valamint a Hormuzi-szoroshoz hasonló stratégiai kereskedelmi útvonalak védelmének megerősítését. Emellett a drón- és rakétavédelem fejlesztése, illetve a közel-keleti konfliktusok biztonsági következményei is napirendre kerülhetnek.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Magyar Péter miniszterelnök az első NATO csúcsán komoly vizsgafeladat elé áll. A magyar kormányfő az ukrán háború miatt Donald Trump és a vezető európai államok között fennálló feszült konfliktus közepén váratóan azt az álláspontot képviseli, hogy Budapest nem kíván közvetlenül részt venni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokban, ugyanakkor a kormány célja, hogy Magyarország megbízható és kiszámítható szövetségesként vegyen részt a NATO közös munkájában.