Kilencnapos gyászidőszak és egy részleteiben aprólékosan szabályozott procedúra követi a pápa halálát a katolikus egyházban. Ferenc pápa húsvéthétfői halálát követően az utódja megválasztására 

Az Index beszámolója szerint miután orvosai halottnak nyilvánították, a pápa holttestét átszállítják az Apostoli Palotában található magánkápolnába. Itt a hagyomány szerint az egyház részéről a bíboros kamarás egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. 

Háromszor szólították Ferenc pápát

Mindez úgy történik, hogy a kamarás jelképesen meglátogatja a pápát, és 

HÁROMSZOR HANGOSAN KIMONDJA AZ EGYHÁZFŐ NEVÉT AZÉRT, HOGY MEGPRÓBÁLJA FELÉBRESZTENI. 

Miután meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, életbe lépett a pápa halála utáni protokoll:

  • A kamarás bíboros először is megsemmisítette a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendelte a pápai lakosztályok lezárását. 
  • Ezután tájékoztatta a bíborosi kollégiumot – a katolikus egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. 
  • Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelentette a halálhírt a világnak is. 

Üres a szék

A kilencnapos gyászidőszak, az úgynevezett novendiale eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt, ami tovább él a hagyományban. Ez idő alatt a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép. A sede vacante idején az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el, noha az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.

Összeül a konklávé

A pápa temetése után két-három héttel a bíborosi kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg 

A PÁPAI TISZTSÉG BETÖLTÉSÉRE BÁRMELY MEGKERESZTELT FÉRFI ALKALMAS, 

azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.

A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a római katolikus egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be. A konklávén nem a teljes, 252 tagot számláló kollégium, hanem csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak, ami azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. 

A SZAVAZÁS TITKOS, A RÉSZTVEVŐK AZ ÁLTALUK TÁMOGATOTT JELÖLT NEVÉT EGY SZAVAZÓLAPRA ÍRJÁK, MAJD AZT A BAZILIKA OLTÁRÁN LÉVŐ KEHELYBE HELYEZIK. 

Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak.

Akár évekig is eltarthat a választás

Egy nap akár négy szavazási forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. 

EGY 13. SZÁZADI KONKLÁVÉ KÖRÜLBELÜL HÁROM ÉVIG TARTOTT, MÍG EGY MÁSIK A 18. SZÁZADBAN NÉGY HÓNAPIG.

Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. 

A FEKETÉRE SZÍNEZETT FÜST AZT JELENTI, HOGY A KONKLÁVÉ NEM VÁLASZTOTT ÚJ PÁPÁT, A FEHÉR FÜST AZT JELENTI, HOGY IGEN.

Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a bíborosi kollégium egy képviselője jelenti majd be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.

Kapcsolódó