Egyesült Államok-szerte hatalmas tüntetések zajlanak a „No Kings” (“Nincsenek Királyok”) mozgalom szervezése alatt, akik Donald Trump elnök politikáját és vezetői stílusát bírálják. A demonstrációk előtt több állam, köztük Texas és Virginia kormányzója készenlétbe helyezte a Nemzeti Gárdát, attól tartva, hogy az országos tiltakozások erőszakba torkollhatnak.

A „No Kings” mozgalom szerint több mint 2500 helyszínen rendeznek egyidejű megmozdulásokat, hogy tiltakozzanak az elnök „autoritárius” politikája ellen. A szervezők közleményükben hangsúlyozták: „Az elnök azt hiszi, hatalma megkérdőjelezhetetlen. De Amerikában nincsenek királyok – és nem hajolunk meg a káosz, a korrupció és a kegyetlenség előtt.”

A mozgalom júniusi demonstrációja állításuk szerint több mint ötmillió embert vonzott, így a mostani esemény az év egyik legnagyobb politikai tiltakozásának ígérkezik.

Texas kormányzója, Greg Abbott csütörtökön elrendelte a Nemzeti Gárda előkészítését, arra hivatkozva, hogy az austini tüntetés „Antifa-kapcsolatokkal” rendelkezhet. Abbott szerint a csapatok szükségesek lesznek a rend fenntartására, de a helyi demokrata vezetők ezt határozottan elutasították.

Gene Wu, a texasi demokrata párt vezetője így nyilatkozott:

„Fegyveres erők bevetése a békés tüntetések elfojtására a királyok és diktátorok módszere – és Greg Abbott most ezt a mintát követi.”


A Republikánus Párt több tagja élesen bírálta a tüntetéseket, „America-gyűlölő” akciónak nevezve azokat. Roger Marshall kansasi szenátor kijelentette: „Szükség lesz a Nemzeti Gárda bevetésére. Remélem, békés marad, de nem vagyok biztos benne.” Ez a narratíva tovább mélyíti a politikai különbségeket, hiszen a tüntetők magukat épp a demokratikus értékek védelmezőinek tartják.

Miközben a „No Kings” mozgalom szervezői békés megmozdulásra hívnak, a hatóságok készültsége és a szemben álló retorika azt sugallja, hogy az utcákon nem kizárt az ellenálló felek közötti összecsapás kockázata. Az amerikai közélet egyre inkább a hatalomhoz való viszony kérdésében oszlik meg: vajon az elnököt demokratikus vezetőnek, vagy „modern királynak” kell-e tekinteni – írja a BBC.

Kapcsolódó