Repülőrajtra készül a német gazdaság: ahogy azt az áprilisban alakult szövetségi kormány ígérte, reformintézkedések árán már az idén látványos fordulatban bízhatnak a vállalatok és a lakosság, nemkülönben az európai partnerek, így például Magyarország is.

A recesszió harmadik évét taposó, vezető EU-s államban a héten befektetési csúcstalálkozót tartottak a kancellárián, ahol a Scholz-kormányt követő, kereszténydemokrata-szocdem koalíció tervei iránt több mint hatvan nagyvállalat képviselője fejezte ki – százmilliárdokban mérhető –  bizalmát.

Németország visszatért és már a jövőt építi

A több szektort érintő programba olyan nagyvállalatok szálltak be, mint az Allianz, a BASF, a Deutsche Bank, a Lufthansa, a Rheinmetall, a Siemens, az SAP és a Volkswagen, vagy például a feltörekvő Enpal napelemes startup és a svéd pénzügyi befektető, az EQT. 

A szövetségi kormány tájékoztatása szerint a cégek 631 milliárd euró beruházást vállaltak a következő három évben – ebben többek között a már tervezett és új tőkebefektetések, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások, valamint a nemzetközi befektetők kötelezettségvállalásai is szerepelnek – sorolja a Morgenpost.

Németország visszatért, érdemes újra befektetni: nem a múlt, hanem a jelen és mindenekelőtt a jövő helyszíne vagyunk – idézik Friedrich Merz kancellár szavait. 

A cél pedig nem kisebb, minthogy fő nyugati partnerünk ismét az erős Európa növekedési motorjává váljon. 

Kormányzati gesztusra bizalom a válasz

A gigantikus tőkeinjekció a legjobbkor érkezik, mivel a németeknél az idei a harmadik, egymást követő recessziós év, ahol a növekedéshez vezető út rögösnek ígérkezik. 

Emögött az áll, hogy nemcsak az állami, hanem a magánberuházások is takaréklángon voltak az elmúlt húsz évben, Németország mostanra felélte a javait – ezt az összeomló hidak, a romos iskolák, a lassú bürokrácia és a digitalizáció hiánya is igazolja – mutat rá a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW Berlin).

A Kölni Gazdaságkutató Intézet (IW Cologne) jelentése szerint 2025 elején már enyhe élénkülés mutatkozott a befektetésekben, de még mindig jóval a tavalyi szint alatt vannak, ezért éppen itt az ideje a fordulatnak. 

A vállalati szektor friss lendületét ugyanakkor az is meglapozta, hogy a kormányfő korábban már bejelentett egy új, 500 milliárd eurós, speciális infrastrukturális alapot a fejlesztések közfinanszírozására.

A végösszeg a mostani állás szerint a magánforrások kiegészítésével akár 2500 milliárd euróra is felugorhat – azaz, ennyit költhetnek az állam és a gazdasági szereplők karöltve az ország fejlődésére. 

Az irányváltás jó, de még rengeteg a feladat

A bizalomnak ára is van: a befektetési csúcstalálkozón elhangzott, hogy a kormány kész olyan reformokat hozni, amelyek a szabályozás egyszerűsítéséről, adócsökkentésekről, a szakképzett munkaerőhiány kezeléséről, az energiaárak mérsékléséről, ipari támogatásokról, az innováció nagyobb szabadságának megteremtéséről is szól. 

Ezek közül több ígéret már konkrét formát kezd ölteni, amiről itt, itt és itt írtunk. 

A mostani bejelentés azért is történelmi, mert a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) adatai szerint fő nyugati partnerünknél az összes befektetés közel 90 százaléka magánbefektetés, amelyek felpörgetése tehát elengedhetetlen feltétele a nyugati ország reneszánszának.